Az erdélyi Kálnok község szélén áll egy szép, régi református templom, előtte, a körforgalommá alakított útkereszteződésben láthatjuk az egyik legnevesebb magyar erdész, Bedő Albert szobrát. A szomszédos sepsiköröspataki székely Bedő família akkoriban két jeles férfiút is adott a hazának. Bedő Dániel a XIX. század végén, Kese Lajos állatorvossal együtt felügyelőként a faluban lévő katonai méntelepet vezette, ahonnan az idők folyamán kiváló huszárlovak kerültek ki.
A Baróti-hegység lábánál, Sepsiszentgyörgytől tizenkét kilométerre északra található Kálnok falut egyes vélemények szerint a Szászsebes melletti Kelnek székelyei alapították az 1200-as évek első felében. Nevét 1225-ben írták le először, majd jó száz esztendőt kell várnunk, hogy belekerüljenek a pápai tizedjegyzékbe. Ekkor tehát már állt a közösség temploma, amit a XV. században gótikus stílusban átépítettek. A XVI. század közepén a reformátusok az unitáriusokkal vetélkedtek azon, ki s mikor használhatja az ősök által épített istenházát.
![](/data/articles/5/57/article-5766/Kalnoki_unitarius_templom_fit_800x10000.jpg?key=4e1e557bc25820672bb1771d06fef990)
A kálnoki unitárius templom (Wikipédia)
A civakodást végül 1674-re unták meg az unitáriusok, akik saját templomot emeltek maguknak, amely formára nem is sokban különbözik a település szélén lévő, vaskos, támpilléres, vakolt kőfallal és cinteremmel körülvett református istenházától. Ez is téglalap alaprajzú, ennek is középen van a timpanonos kapuzata.
![](/data/articles/5/57/article-5766/Kalnoki_kazetak_fit_800x10000.jpg?key=422a006f989be3d6d3fd32002c5b47d6)
Az unitárius templom kazettás mennyezete (Wikipédia)
Csak a támpillérei satnyábbak, mert a reformátusok által birtokolt épület falát vaskos, cseréppel fedett tetejű pillérek biztosítják. Olyanok, mint amelyeket a külső, majdnem szabályos kör alakú, erőteljes kapuzattal épített kőfalon is láthatunk. Ez a fal a kutatások szerint valaha jóval magasabb volt, csak visszabontották. Nagyon valószínű, hogy
valaha gerendákból ácsolt gyilokjárót is hordozott,
mert tornyok, bástyák nélkül ugyan, de az épületegyüttes a vérzivataros századokban erődként is szolgálhatta a közösséget.
![](/data/articles/5/57/article-5766/IMG_20231027_162401_1__fit_800x10000.jpg?key=fa80f00aebc7fa3159b0a1067e6b007c)
A református templom fala (a szerző fotója)
A kerítő kőfalon egy napóra is mutatja az idő múlását a kálnokiaknak és a 30-as jelzésű úton közlekedőknek. A templomtól jobbra pedig ott áll a reformátusok által 1781-ben épített
híres harangláb. Amelyben a hagyomány szerint nem találunk egyetlen vasszeget sem,
ami a régi gerendaszerkezetre nézve igaz is lehet, de a szoknyájára és csonka gúla alakú, majd kúpban végződő tetőzetére kerülő fazsindelyeket a legutóbbi csere során már bizonyosan nem faszegekkel rögzítették. A harangláb 1862-ben lett legutóbb felújítva, de ez a dátum a zsindelyes tetőre aligha vonatkozik, hiszen ez nem annyira tartós, hogy másfél évszázadon át állná az időjárás viszontagságait.
![](/data/articles/5/57/article-5766/IMG_20231027_161757_fit_800x10000.jpg?key=34dc28feef9c606dedd96caef451b439)
Református templom és harangláb (a szerző fotója)
A templom, annyi öreg erdélyi épülethez hasonlóan, azzal a hegyes, pikkelyszerű cseréppel van fedve, amelynek eredetét délre, a szászok földjén kell keresni. Hogy aztán a XIX. század közepére már Háromszéken és a szomszédos Erdővidéken is kialakuljanak gyártási központjai (Nagybacon, Bodok, Sepsiszentgyörgy). Öreg már a cserép a reformátusok kálnoki templomán, az is lehet, hogy ezt a tetőt még láthatta a Köröspatakon 1839 szilveszterén született Bedő Albert is. A kálnoki unitárius lelkész fia a gimnázium után jogot és teológiát tanult, majd 1860-ban Selmecbányára ment az erdészeti akadémiára. Négy esztendő múlva végezvén az Erdészeti Lapok szerkesztőségében kezdett dolgozni.
![](/data/articles/5/57/article-5766/Bedo_Albert_Vasarnapi_Ujsag_1883_fit_800x10000.jpg?key=6b23f27ec4fff5777b6a20f4917cdcb4)
Bedő Albert (Pollák Zsigmond grafikája, Vasárnapi Ujság, 1883)
Rövidesen megválasztják az Országos Erdészeti Egyesület titkárának, 1878-ban pedig már a Pénzügyminisztériumban főerdőtanácsos. Az 1879. évi erdőtörvény kidolgozóinak egyike, 1880-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választják. 1881-ben főerdőmester, majd egy évre rá Magyarország erdőségei címmel megírja ma is hasznosan lapozgatható fő művét.
![](/data/articles/5/57/article-5766/A_Magyar_Allam_osszes_erdosegeinek_atnezeti_terkepe_fit_800x10000.jpg?key=f3b3e7315045122c159d1b83677edf93)
A Magyar Állam összes erdőségeinek átnézeti térképe, Bedő Albert A Magyar Állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása című munkájának melléklete (Wikipédia)
Bedő uram egyesztendei agrárminisztériumi államtitkárkodás után, a millennium évében nyugdíjaztatja magát. Ekkor kapja meg Ferenc Józseftől a Vaskorona rendet, majd Udvarhely megye Székelykeresztúr választókörzetének képviselője lesz. 1905-ben az apatini kerületet képviselve fejezi be a politikai pályát, de a budapesti unitárius egyházközség gondnokaként egészen haláláig, 1918. október 20-ig aktív marad. Végakarata szerint utolsó útjára Kálnokra kísérték.
Bedő Albert Selmecről Trianon után Sopronba költöző alma matere, a mai Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem előcsarnokában látható a főerdőmesterről Strobl Alajos által készített bronz mellszobor. Ennek másolata a kálnoki református templom előtti útkereszteződésben található alkotás. Felállítását Magyarországról az ásotthalmi Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum és Szakképző Iskola és Bedő Albert Alapítvány, helyben a sepsiköröspataki önkormányzat, a kálnoki történelmi egyházak és Kovászna Megye Tanácsa támogatta.
Nyitókép: Bedő Albert mellszobra Kálnokon (a szerző felvétele)