Az erdélyi Kálnok község szélén áll egy szép, régi református templom, előtte, a körforgalommá alakított útkereszteződésben láthatjuk az egyik legnevesebb magyar erdész, Bedő Albert szobrát. A szomszédos sepsiköröspataki székely Bedő família akkoriban két jeles férfiút is adott a hazának. Bedő Dániel a XIX. század végén, Kese Lajos állatorvossal együtt felügyelőként a faluban lévő katonai méntelepet vezette, ahonnan az idők folyamán kiváló huszárlovak kerültek ki.

A Baróti-hegység lábánál, Sepsiszentgyörgytől tizenkét kilométerre északra található Kálnok falut egyes vélemények szerint a Szászsebes melletti Kelnek székelyei alapították az 1200-as évek első felében. Nevét 1225-ben írták le először, majd jó száz esztendőt kell várnunk, hogy belekerüljenek a pápai tizedjegyzékbe. Ekkor tehát már állt a közösség temploma, amit a XV. században gótikus stílusban átépítettek. A XVI. század közepén a reformátusok az unitáriusokkal vetélkedtek azon, ki s mikor használhatja az ősök által épített istenházát.

A kálnoki unitárius templom (Wikipédia)

 

A civakodást végül 1674-re unták meg az unitáriusok, akik saját templomot emeltek maguknak, amely formára nem is sokban különbözik a település szélén lévő, vaskos, támpilléres, vakolt kőfallal és cinteremmel körülvett református istenházától. Ez is téglalap alaprajzú, ennek is középen van a timpanonos kapuzata.

Az unitárius templom kazettás mennyezete (Wikipédia)

 

Csak a támpillérei satnyábbak, mert a reformátusok által birtokolt épület falát vaskos, cseréppel fedett tetejű pillérek biztosítják. Olyanok, mint amelyeket a külső, majdnem szabályos kör alakú, erőteljes kapuzattal épített kőfalon is láthatunk. Ez a fal a kutatások szerint valaha jóval magasabb volt, csak visszabontották. Nagyon valószínű, hogy

valaha gerendákból ácsolt gyilokjárót is hordozott,

mert tornyok, bástyák nélkül ugyan, de az épületegyüttes a vérzivataros századokban erődként is szolgálhatta a közösséget.

A református templom fala (a szerző fotója)

 

A kerítő kőfalon egy napóra is mutatja az idő múlását a kálnokiaknak és a 30-as jelzésű úton közlekedőknek. A templomtól jobbra pedig ott áll a reformátusok által 1781-ben épített

híres harangláb. Amelyben a hagyomány szerint nem találunk egyetlen vasszeget sem,

ami a régi gerendaszerkezetre nézve igaz is lehet, de a szoknyájára és csonka gúla alakú, majd kúpban végződő tetőzetére kerülő fazsindelyeket a legutóbbi csere során már bizonyosan nem faszegekkel rögzítették. A harangláb 1862-ben lett legutóbb felújítva, de ez a dátum a zsindelyes tetőre aligha vonatkozik, hiszen ez nem annyira tartós, hogy másfél évszázadon át állná az időjárás viszontagságait.

Református templom és harangláb (a szerző fotója)

 

A templom, annyi öreg erdélyi épülethez hasonlóan, azzal a hegyes, pikkelyszerű cseréppel van fedve, amelynek eredetét délre, a szászok földjén kell keresni. Hogy aztán a XIX. század közepére már Háromszéken és a szomszédos Erdővidéken is kialakuljanak gyártási központjai (Nagybacon, Bodok, Sepsiszentgyörgy). Öreg már a cserép a reformátusok kálnoki templomán, az is lehet, hogy ezt a tetőt még láthatta a Köröspatakon 1839 szilveszterén született Bedő Albert is. A kálnoki unitárius lelkész fia a gimnázium után jogot és teológiát tanult, majd 1860-ban Selmecbányára ment az erdészeti akadémiára. Négy esztendő múlva végezvén az Erdészeti Lapok szerkesztőségében kezdett dolgozni.

Bedő Albert (Pollák Zsigmond grafikája, Vasárnapi Ujság, 1883)

 

Rövidesen megválasztják az Országos Erdészeti Egyesület titkárának, 1878-ban pedig már a Pénzügyminisztériumban főerdőtanácsos. Az 1879. évi erdőtörvény kidolgozóinak egyike, 1880-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választják. 1881-ben főerdőmester, majd egy évre rá Magyarország erdőségei címmel megírja ma is hasznosan lapozgatható fő művét.

A Magyar Állam összes erdőségeinek átnézeti térképe, Bedő Albert A Magyar Állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása című munkájának melléklete (Wikipédia)

 

Bedő uram egyesztendei agrárminisztériumi államtitkárkodás után, a millennium évében nyugdíjaztatja magát. Ekkor kapja meg Ferenc Józseftől a Vaskorona rendet, majd Udvarhely megye Székelykeresztúr választókörzetének képviselője lesz. 1905-ben az apatini kerületet képviselve fejezi be a politikai pályát, de a budapesti unitárius egyházközség gondnokaként egészen haláláig, 1918. október 20-ig aktív marad. Végakarata szerint utolsó útjára Kálnokra kísérték.

Bedő Albert Selmecről Trianon után Sopronba költöző alma matere, a mai Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem előcsarnokában látható a főerdőmesterről Strobl Alajos által készített bronz mellszobor. Ennek másolata a kálnoki református templom előtti útkereszteződésben található alkotás. Felállítását Magyarországról az ásotthalmi Alföldi ASzC Bedő Albert Erdészeti Technikum és Szakképző Iskola és Bedő Albert Alapítvány, helyben a sepsiköröspataki önkormányzat, a kálnoki történelmi egyházak és Kovászna Megye Tanácsa támogatta.

Nyitókép: Bedő Albert mellszobra Kálnokon (a szerző felvétele)