A nyolcvanas években találkoztam a Kárpátaljáról a Gulagra hurcolt görögkatolikus pap, Chira Sándor öccsével. Chira Sándor Budapesten volt teológus, Tóth Tihamér tanítványa, akit haldokló püspöke szentelt püspökké, II. János Pál későbbi jóváhagyásával.

A Gulagról megszabadulván sem engedték vissza Kárpátaljára,

a kazahsztáni Karagandában lett a deportált volgai németek templomépítő lelkipásztora haláláig. Kazahsztán biztosan más magyarok számára is jelenthetett emberhez méltóbb életet a Gulagról való megszabadulás után.

Közép-Ázsia füves pusztáinak 2,7 millió négyzetkilométer kiterjedésű országában tizenkilencmillió lakos él. 1920-tól 1991-ig szovjet tagköztársaság volt, többek között a szovjet űrhajózás bázisával, Bajkonurral. A lakosság hetven százaléka muzulmán vallású, de például Üzbegisztántól eltérően az iszlám szinte semmiféle szélsőséges politikai szerepet sem játszik. A világháború végétől félmillió volgai német élt Kazahsztánban.

A szovjet idők után is Nurszultan Nazarbajev kazah (volt) első titkár maradt az államfő 2019-ig, amikor Kaszim-Zsomart Tokajev elnök követte. (Bizonyos személyi kultuszt jelez a tény, hogy az új elnök a főváros, Asztana nevét Nur-Szultanra változtatta.) Kazahsztán politikájára jellemzően nemcsak szomszédaival törekszik toleranciára. Bár – kritikusai szerint – a vallásszabadság korántsem teljes, de a világvallások kongresszusainak sora a 2001. szeptember 11-i New York-i iszlám terrortámadás után nem sokkal éppen itt kezdődött. Nazarbajev elnök 2003-ban hívta meg először

a világ- és hagyományos vallások képviselőit a béke és testvéri egyetértés előmozdítására,

és most, a VII. kongresszuson ötven országból mintegy száz delegátust várnak.

Az eddigi hat kongresszus nyilatkozatai alig mentek túl az általánosságokon és bizonyos frázisokon, és nemigen járultak hozzá az aktuális konfliktusok vallási tényezőinek oldásához. Hangsúlyozták a hagyományos családi értékek és az erkölcsi tájékozódás fontosságát és védelmét a liberális felfogással szemben.

A Szentszék eddig is képviseltette magát, legutóbb Francesco Coccopalmerio bíboros által.

Ferenc pápa ezúttal kétségtelenül azzal a szándékkal jelentette be személyes részvételét, mert az jó alkalomnak ígérkezett a Kirill moszkvai pátriárkával való, júniusban egyszer már meghiúsult személyes találkozásra.

A pápa ismételten világossá tette, hogy az Oroszországgal való párbeszédet a béke érdekében folytatni kívánja. Másrészt az országot „agresszornak” tartja, a háborút „erkölcsileg megengedhetetlennek, barbárnak, értelmetlennek, istenkáromlásnak” ítéli. Egy interjúban a pátriárkát „Putyin ministránsának” nevezte.

A vatikáni Államtitkárság nyilatkozata szerint Ferenc pápa szavait „ebben a drámai témában nem politikai nyilatkozatként kell értelmezni, hanem az emberi élet és a vele kapcsolatos értékek védelmezésének”.

Kazahsztán jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, bár a háborút illetően semleges. Ugyancsak szoros kapcsolatban áll Kínával is.

Hszi Csin-ping kínai elnök a pápával egy időben lesz Nur-Szultanban.

A kazahsztáni kongresszus jó alkalom a muzulmán–katolikus párbeszéd folytatására is. Ide várják a rangban első szunnita vezetőt, Ahmed el-Tayeb nagysejket, a kairói Al-Azhar mecsetből.

Ferenc pápa mostani, harmincnyolcadik külföldi útjának nem az a fő célja, hogy a kicsiny kazahsztáni katolikus egyházközösséget látogassa meg. A száznyolcvanezer katolikus a lakosság egy százalékát teszi ki.

Thomas Schwartz, a Renovabis segélyszervezet ügyvezetője szerint a pápa a legjobb pillanatban érkezik a kis katolikus közösség számára, amely a főleg az édesanyák és nagymamák által megőrzött hitben elszenvedett élet után új identitását keresi, római és bizánci rítusban.

Ferenc pápa szeptember 13–15. közötti kazahsztáni útja a várható, lehetséges eredmények közül – ha nem is mindent – de valamit biztosan el fog érni.

Kirill pátriárkával kívánt találkozni a pápa, de a pátriárka nyilván éppen emiatt nem megy el Nur-Szultanba. Pedig Kazahsztán egy ott dolgozó osztrák nővér szerint „orosz világ”. Az orosz ortodox hívők majd odafigyelnek a pápa szavaira. Ott lesz a kínai elnök is. No nem a vallások kongresszusán, de Nur-Szultanban. Találkoznak vajon?

A kairói nagysejk régi dialógustárs. Előbbre lépnek-e a keresztény–muzulmán párbeszéd útján?

Ferenc pápának van mondanivalója a vallási vezetőkhöz: Isten emberei a béke és egység útján haladjanak. A szeretet tettei és az imádság szellemi ereje helyett nem elégedhetnek meg frázisokkal, közhelyes mondatokkal.

Ám az is kiderülhet, hogy olyan eredményre jut Ferenc pápa Nur-Szultanban, amire ma még senki sem gondol.