Az idei Dante-évben az európai kultúra tisztelői az egész világon a hétszáz évvel ezelőtt az örök életbe távozott jeles költőre emlékeznek.
Mátyás király nagy műveltségű, humanista kancellárja, Vitéz János esztergomi érsek, Magyarország prímása, 1465-ben, amikor II. Pál pápa engedélyével Academia Istropolitana néven négyfakultásos, teljes, bolognai jogú magyar egyetemet alapított székhelyén, az esztergomi Várhegyen, annak programját Dante Paradisójából vette, s ezt kiemelkedő festőművésszel jeleníttette meg palotája első emeleti humanista Studiolójában, páratlan szépségű könyvtárszobájában.
A királyi palota középkori, III. Béla által lakott Fehér-tornya (a lakótorony) megmaradt első emeletén található az a helyiség, amelyet később festészetileg reneszánsz térré, Studiolóvá alakítottak.
1543-ban a törökök elfoglalták Esztergomot, a tizenöt éves háború 1595. évi ostroma alatt, a török harcok során pusztult el véglegesen az érseki palota. Helyiségei beszakadtak, az omladék betöltötte a termeket. A Fehér-torony eldöngölt törmelékein alakították ki ágyúállások céljából a Lipót-bástyát.
1934–1938 között Lepold Antal történész, kanonoknak, valamint Gerevich Tibornak, a Műemlékek Országos Bizottsága elnökének kezdeményezésére kutatást folytattak az esztergomi Várhegy déli részén. A X–XI. századi alapok felett megtalálták a III. Béla király által 1170 körül átépített lakótorony maradványait. Feltárták a Fehér-torony első emeletének három termét a Studiolóval, valamint a folyosóval hozzá kapcsolódó kora gótikus, festett királyi kápolnával.
Ahogy a Paradiso első hét körét az Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae által meghatározott hét erény uralja, a Platóntól átvett arisztotelészi négy kardinális erény – az Okosság/Bölcsesség (Prudentia) könyvvel és kígyóval, az Igazságosság (Iustitia) mérleggel és karddal, a Mértékletesség (Temperatia) vizeskorsókkal, az Erősség/Bátorság (buzogánnyal és oszloppal) – és a kereszténység három isteni/teológiai erénye – a Hit, Remény, Szeretet –, melyeket a bolygóistenségek világítanak meg, úgy az esztergomi Studiolo oldalfalait is az Erények antikizáló, festett loggia alatti allegorikus nőalakjainak freskóképei övezték. Ezek közül a négy sarkalatos erény allegóriája ma is látható.
A Mértékletesség erényének allegóriája
A loggiát széles architráv koronázza, amelyet pillérek előtt álló oszlopok tartanak. Az eredetileg 11 × 5,5 méteres helyiség két keresztboltozatos mezőjét három oldalán festett, kőből készült hevederív, az úgynevezett Zodiákus-ív kapcsolja össze.
A háromszáznegyven éven át a föld alatt szunnyadt freskóképek pompás, nyitott reneszánsz loggiában állva, illetve ülve ábrázolják az allegóriákat, amelyeket a háttér természeti tája, a kék ég napfénye emel ki. Felülről, a terem boltozatáról a hevederív zodiákusképei és bolygóistenségek világították meg a képeket. Mindezek felett Isten fénye, a Szeretet ragyogott. Johannes érsek-kancellár, akit a kor európai humanistái Lux Pannoniae-nak neveztek, azt kívánta, hogy a magyar egyetem erkölcsi pillérei is az Erények legyenek, s a Szeretet mozgasson hazánkban „napot és minden csillagot”.
Ezeknek a festményeknek megtisztítása 2000 óta folyik a kiváló szakértő, Wierdl Zsuzsanna festő-restaurátorművész vezetésével és e sorok írójának művészettörténeti kutatása mellett, nemzetközi szakértők bevonásával.
A 2017. évi nemzetközi konferenciát hamarosan újabb nemzetközi tanácskozás fogja követni, amelyek hivatottak lesznek az eddigi megalapozott kutatási eredményt a művész személyére vonatkozóan tovább pontosítani.
2007-ben, a Firenzében tartott Mátyás király-konferencián a restaurátorművésszel együtt ismertettük a Botticelli-attribúció érveit, amit az olasz szakértők is nagy érdeklődéssel fogadtak. A fiatal Sandro Mariano, akit a Botticelli ragadványnevén ismer a világ, a firenzei Bernardo Vespucci közvetítésével juthatott el hazánkba, aki húsz éven át élt Budán, mint az itáliai mesterek munkalehetőségeinek segítője.
Botticelli első biztos művének a kutatás eddig az Uffizi-képtárban lévő, az Erősség erényének allegóriáját ábrázoló képet tartotta, amelyre 1469-ben kapott megbízást, amikor néhány évi távollét után ismét megjelent Firenzében. Ezt a munkát néhány hónappal korábban Pietro Pollaiuolónak adta a város, aki ezért pert indított Botticelli megbízása ellen. A per határozata egyetlen erényallegória festését ítélte az addig Firenzében ismeretlen fiatal festőnek.
Ez a tény is arra enged következtetni, hogy az európai nagyhatalomnak ismert Mátyás-kori Magyar Királyság egyházi központjában 1467-ben megnyílt Academia Istropolitana teljes jogú magyar egyeteme a megnyitóra elkészült freskóegyüttes hírével együtt 1469-re eljutott a Medici bankár, Lorenzo il Magnifico vezette Firenzébe is, aki előtt hatalmas példaképként állt Corvin Mátyás magyar király.
Borítókép: Sandro Botticelli falképe, az Erények Fotó: Mudrák Attila
