Svájcról az a hagyományos kép, hogy jómódú, konzervatív polgárok lakják, ragaszkodnak sok száz éves nemzeti, etnikai közösségi szervezeti formáikhoz, fontos számukra a vallási hovatartozás, rendkívül takarékosak és nagylelkű adakozók a világ szegényebb sorsú térségeinek javára.

2022-ben az alpesi országban is tartottak népszámlálást, és ennek alapján egy ponton meginogni látszik ez az összbenyomás.

A vallási hovatartozás január végén nyilvánosságra hozott adatai több szempontból is igen meglepőek, bár az európai összképbe jól illeszkednek. A reformáció egyik bölcsője az ország, Kálvin János itt alapította a protestantizmus egyik meghatározó irányzatát, és sok évszázadon át az ország többségi,

domináns felekezete volt a református egyház. Ez azonban fokozatosan megváltozott, negyven évvel ezelőtt már utolérték a katolikusok a reformátusok számát,

de akkor még a népesség kilencven százaléka kereszténynek vallotta magát.

A genfi református Szent Péter-templom 1750 előtt (Wikipedia)

 

Mára nagyot változott a világ. A vallási közösséghez nem tartozók többen vannak, mint a katolikusok vagy a reformátusok.

A lakosság egyharmada nem vallásos, harminckét százaléka katolikusnak, húsz és fél százaléka pedig reformátusnak

tartja magát.

Döbbenetes a folyamat gyorsasága. 1970-ben még mindössze egy százalék jelentette ki, hogy nem vallásos, ma pedig az össznépesség harmincnégy százaléka.

Vidékenként igen differenciált a kép. A bázeliek és neuchâteliek több mint fele vallástalan, míg az ország középső kantonjaiban huszonöt százalék alatti az arány. Általában a városokban jóval többen tartják távol magukat az egyházaktól, mint a kisebb, mezőgazdasági jellegű településeken.

Az einsiedelni bencés apátság 1900-ban (Wikipedia, Detroit Publishing Company)

 

Életkor szerint is vizsgálták a kérdést. Míg

a hetvenöt év fölöttieknek „csak” tizenhat, a negyvenöt év alattiaknak negyven százaléka nem vallásos.

A nemek szerinti megoszlás pedig azt mutatja, hogy a férfiak a kevésbé vallásosak. A felmérésben arra is találunk adatot, hogy a vallási közösséghez nem tartozók kétharmada gyermekkorában gyakorolta katolikus vagy protestáns vallását.

A magyar népszámlálási adatok által kapott kép sok szempontból hasonló. Vagyis összeurópai jelenség tanúi vagyunk.

Nyitókép: Genf Kálvin idejében