A rendszerváltozást követően a vallási hovatartozás hosszú évtizedek kihagyása után sem került vissza a népszámlálási adatok közé. Később a 2001-es, a 2011-es és a 2022-es népszámlálás során nyílt lehetőség arra, hogy bárki szabad elhatározásából nyilatkozzék vallási hovatartozásáról.
A katolikus egyház vezetői: Erdő Péter bíboros-prímás és Veres András, a püspöki konferencia elnöke (Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila)
Tóth Géza megállapításai a három népszámlálás adatainak összehasonlításával pasztorális nézőpontból fontos szempontokat tartalmaznak. A katolikus egyház a keresztelések, a házasságkötések számából következtet a katolikus hívők számára. Ezek alapján az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében például 1 millió hívővel számolnak, a népszámlálási adatok alapján viszont 431 ezerre tehető a katolikusok száma.
Érdekes megállapítás, hogy
általánosságban nem csökkent a vallásosság – egyre kevesebb azonban az egyes egyházakhoz kötődő vallásos emberek száma.
Valamiféle abszolútumban, feljebbvalóban ugyanis sokan hisznek. Mások a „maguk módján” vallásosak. Vannak, akik Isten létét nem kapcsolják össze a kereszténységgel, és egyre többen vallják a reinkarnációt.
A budai Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) (Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila)
Sokan „szemezgetnek” az egyes vallási tanításokból, aszerint, hogy mit tartanak a maguk számára elfogadhatónak és fontosnak. A népszámlálási adatok azonban csupán az intézményi vallásossághoz kötődők számát mutatják.
Jelentősen csökkent a katolikus népesség az utóbbi évtizedekben.
2001-ben 5 558 961-en, 2011-ben 3 871 922-en, 2022-ben már csak 2 886 619-en vallották magukat katolikusnak.
Ezt az adatot azonban a nem válaszolók számának ismeretében szükséges szemlélnünk. 2001-ben 1 104 333-an, 2011-ben 2 698 844-en, 2022-ben 3 852 533-an tartózkodtak a válaszadástól. Elgondolkodtató azoknak a száma, akik ugyan vallásosnak mondták magukat, de egyik vallási, felekezeti közösséghez sem tartoznak: 2001-ben 1 483 369-en, 2011-ben 1 806 409-en, 2022-ben 1 549 610-en.
Körmenet a gyöngyösi Szent Bertalan plébániatemplomnál (fotó: Krómer István)
Sokan magánügynek tartják vallásosságukat, az idősebb korosztályok életében pedig még elevenen él a diktatúra vallásüldözésének emléke. Korántsem biztos, hogy a nem válaszolók körében ne lennének vallásos emberek. A kép tehát meglehetősen összetett, a statisztikus azonban – hangsúlyozza Tóth Géza – kizárólag a szabad elhatározásból adott válaszokra hagyatkozhat, a vallásosság tartalmát nem vizsgálja. Tovább „színezi” a képet, hogy a válaszok 70 százalékát interneten keresztül adták le. Figyelembe kell venni ennek a technikai eszköznek a „gyorshasználatát”.
Egy kattintással tovább lehet ugrani, különösen, ha nem kötelező, hanem önkéntes a válaszadás lehetősége.
Érdekes az úgynevezett dominanciatérkép. Azt mutatja, hogy Magyarország 3177 területi egységéből 2563 van, ahol a legtöbb vallásáról nyilatkozó katolikusnak vallotta magát. (Budapest – kerületenként – 23 területi egységnek számít.) Ezen belül 1316 olyan település van, ahol nemcsak a vallásukról nyilatkozók zöme katolikus, hanem azok aránya a helyi népesség meghatározó része, konkrétan 40 vagy annál magasabb százaléka.
A gyöngyöspatai gótikus templom (fotó: Krómer István)
Megjegyzendő, hogy a statisztika módszertana szerint az önkéntes válaszadók adatait kivetítik az össznépességre, s ennek alapján a katolikusok arányszáma 30 százalékra csökkent az országban. Domináns katolikus területnek tekinthető elsősorban a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Dunántúl, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi része. Az ország középső részén, Budapesten és vonzáskörzetében 20 és 30 százalék között mozog a katolikusok arányszáma. Budapesten belül viszonylag magasabb az arány a XII. kerületben, illetve a budai kerületekben, a pesti oldalon azonban, különösen a belső részeken a 20 százalékot sem éri el.
Milyen tényezők befolyásolják valakinek a vallásosságát? Elsősorban a szülők, a nagyszülők, a rokonok és a baráti kör hatása. Ezek a szoros kapcsolatok elsősorban falun működnek, és figyelembe kell venni a környező települések vallásosságát is. Az a térkép, amely azt mutatja, hogy magas a településen a katolikusok száma és a szomszédságban is magas, nagyjából megegyezik a 40 százalék fölötti katolikus népességi mutatóval. Ez azt jelzi, hogy ezeken a területeken
a legmélyebb a katolikus egyház beágyazottsága, itt a legszorosabb az emberek közötti kapcsolat. Elsősorban Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Nógrád
vármegyében, de találhatók még kedvezőbb helyzetű kisebb térségek. Hozzá kell azonban tenni, hogy abszolút számarányban a katolikusok többsége Budapesten és környékén él. Ugyanakkor 2001-hez viszonyítva éppen a legtöbb katolikust mutató településeken csökkent leginkább a számuk.
Palóc búcsúsok Mátraverebély-Szentkúton (szentkut.hu)
Egy táblázat a települések jogállása szerint mutatja a katolikus hívők arányának alakulását a 2001-es, 2011-es és 2022-es népszámlálás adatainak tükrében. Budapest adatai a következők: 2001-ben 47,1 százalék, 2011-ben 29,9 százalék, 2022-ben 24,3 százalék. A megyei jogú városoknál 51,9-ről 28,4-re, a városokban 52,1-ről 28,9-re, a nagyközségekben 57,3-ról 31-re, a községekben 64,4-ről 36,8-ra csökkent 2022-re az arány, országos átlagban 54,5-ről 30,1-re.
A számok elgondolkodtatók. Figyelembe kell venni azonban
az általános – Európa-szerte eluralkodó – elvilágiasodást, a társadalom mobilitását, illetve szembe kell nézni az egyre nagyobb paphiánnyal.
Sok kis településen hiányzik a helyben lakó lelkipásztor. Mint valaki mondta: „Akkor van papunk, ha velünk együtt álmodik.”
Tanulságos áttekinteni a katolikusok százalékos arányának alakulását egyházmegyék szerint is. Legmagasabb százalékos arányokat a Szombathelyi (48) és a Kaposvári Egyházmegyében (42) láthatjuk. Ezután következik a Győri (39), a Veszprémi (38), a Kalocsa-Kecskeméti (36) és a Pécsi Egyházmegye (36). Az Egri (33), a Váci (31), a Székesfehérvári (26), az Esztergom-Budapesti (25), és a Szeged-Csanádi Egyházmegyék (22) következnek ezután. A legkisebb arányt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében láthatjuk (20). Figyelembe kell venni azonban, hol élnek nagyobb számban – az Alföldön, a Tiszántúlon – reformátusok, evangélikusok, illetve az ország északkeleti részén magas a görögkatolikusok száma, ami ebben a kimutatásban nem szerepel.
Erdő Péter fiatalokat bérmál (az Esztergomi Főegyházmegye Facebook-oldaláról)
Nem hagyhatók figyelmen kívül a katasztrofális demográfiai adatok. A népesség fennmaradásához a teljes termékenységi arányszámnak el kell érnie a 2,1-et. Magyarország termékenységi rátája 2011-ben 1,24 volt, azóta némileg emelkedett. Az eddigi legalacsonyabb termékenységet Budapesten regisztrálták 2000-ben, az 1,05-os érték a fele volt a fennmaradáshoz szükséges szintnek. Az országon belül vannak azonban olyan járások, ahol 2,1-nél magasabb a mutató.
Milyen tényezők hatnak a ráta alakulására? A vallásosság pozitívan befolyásolja a népességszaporulatot, a jövedelmi viszonyok ellenben negatív hatást gyakorolnak rá. Ezért mondják, némi iróniával:
„A legjobb fogamzásgátló a kapitalizmus.”
Az viszont nem mindenütt egyértelmű, hogy ahol magasabb a cigány lakosság száma, ott több gyermek születik, de tény, hogy befolyásolja a népesedést.
Aki hisz valamilyen felsőbb valóságban, jobban el tudja helyezni magát a világban. Azonban minél nagyobb a vallási változatosság, azaz minél több vallási közösség és forma van jelen, annál kisebb a vallásosok aránya – erről is tanúskodnak a népszámlálási adatok.
A témához kapcsolódó pódiumbeszélgetésünk első és második része továbbra is megtekinthető.
