a test mint a lélek óriáskivetítője
csak arrébb tettem egy széket a remegésben
a holdat nap takarja mintha az éjszaka várna gólpasszra
ezek a szép finom kacskaringós felhőindák
porladással vetik az égre a mindenség titkát
meg kéne lesni mikor lesz a napból hattyútojás
melyik isten rajzolta az égre a görög mitológiát
amíg az Anna előtt dombbá zsugorodó
turistahegyek megfeleződnek
a délután marad hiányzó öledben
hogy hosszabbítást kérjen
a világosság szövetében
te vagy az út vége.