2020. szeptember 27.

dinnye

a lehel téren valaki a hóna alá szorított
egy hatalmas görögdinnyét mint a hónapos retek
olyan piros volt csak 16:1-es nagyításban
megkérdezte hogy itt áll-e meg a busz az meg hogy

troli és erre költötte az utolsó fityingjét
úgy szorította azt a nyavalyás dinnyét
mintha letépte volna az égről a napot ő meg hogy
annyira izzik a beton mintha mezítláb járna a sugarakon.

Fenyvesi Ottó

Lírai bűbáj

A délvidéki származású költő prózaversének szakaszai prímszámokkal jelöltek, növekvő sorban, bár, mint az életidőnk, hiába nőnek, hisz attól függetlenül is csak egyel és önmagukkal oszthatók.

Gézlapok – Lajtos Nóra versei

Kalitkányi térben és madárcsőrnyi időben – amely mégis néha tűrhetetlenül tágas – énekli meg a költőnő az egyszer voltot, a hiányt.

Szabó Palócz Attila

Őrszemek a Szaharában

A délvidéki származású szerző versében a lét elúszik, az ember mégis statikus állapotban szemlél és gondolkodik. Megáll avagy épp táborozik vagy a salátája felett töpreng.