Ezzel az EAST a bolygónkon jelenleg működő 28 darab tokamak – vagyis mesterséges nap – közül a legjobb teljesítményűnek bizonyult.

Mitől olyan nagy szám a mesterséges nap?

Attól, hogy az atomerőművekhez képest némileg fordítva működik. A nukleáris reaktorokban nagyon nehéz atomok – keressük ezeket a fémeket a periódusos rendszer vége felé: leginkább urán, plutónium és tórium a fűtőanyag – hasadnak szét kisebbekre, miközben energia és gamma-sugárzás keletkezik. Előbbire nagy szükségünk van, az utóbbi viszont sugárbetegséget (és általában ionizációt) okoz, ezért csak különösen szigorú körülmények között lehet működtetni e reaktorokat.

A tokamakban viszont nem maghasadás történik, hanem a periódusos rendszer elején nyilvántartott, az elemek között legkisebb tömegű hidrogén atomjai egyesülnek kettőnként héliumatomokká, mely nászba borulásból energia keletkezik. A Nap magjában, körülbelül 27 millió °C hőmérsékleten másodpercenként mintegy 620 millió tonna hidrogén olvad össze nagyjából 616 millió tonna héliummá, így körülbelül 4 millió tonna anyag alakul át energiává. Ez mintegy 100 000 000 000 000 terawattóra energiát jelent szekundumonként. Ennek egy kis része végül eljut hozzánk, a Földre elektromágneses sugárzásként, azaz látható fényként, ultraibolya- és infravörös sugárzásként, rádióhullámokként, röntgen- és gamma-sugárzásként.

Összehasonlításképp: a bolygónk évente 170 terawattóra energiát fogyaszt el

(és ebben benne vannak a fosszilis hordozókból nyert energiamennyiségek is).

A tokamak típusú fúziós reaktorok, mint például a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER), nyilvánvalóan nem rendelkeznek a Nap kolosszális méretével és gravitációjával, de céljuk ugyanaz: a hidrogénatomok (értőkek: a deutérium- és tríciumizotópok) felmelegítése addig a pontig, ahol elkezdődik a fúziós reakció, melynek során összeolvadnak és felszabadítják az energiát, amely részben kinyerhető, részben pedig fenntartja a reakciót, amelyet további hidrogénatomokkal táplálnak.

Az ITER célhőmérséklete a 150 millió °C. A kínai EAST létesítmény, amely kulcsfontosságú az ITER projektben, már elérte ezt a határt: 20 másodpercig tartotta a 160 millió °C-ot, és 101 másodpercig a 120 millió °C-ot a tavaly májusban elvégzett kísérletekben.