De honnan tudjuk, melegvérű volt-e az adott őslény? A füle árulkodik. Akkor is, ha azzal a füllel már több száz millió éve nem hall senki. A kutatók a belső hallójáratok méretét és alakját egy új módszerrel elemezték, és arra a következtetésre jutottak, hogy az emlősök ősei 233 millió évvel ezelőtt melegvérűvé váltak.

Az endotermia, azaz melegvérűség egyébként nem csak az emlősökre jellemző, tollas barátaink, a madarak is melegvérűek. Mégis, a melegvérűségre, mint az emlősök egyik fő jellemzőjére szokás utalni. Ez teszi lehetővé az állatok számára, hogy anyagcseréjük segítségével szabályozzák testhőmérsékletüket. Ennek a tulajdonságnak köszönhető, hogy az emlősök belakták a Földet, a pólusoktól az egyenlítőig, és a dinoszauruszokkal ellentétben átvészelték az ősi éghajlatváltozásokat.

Az endotermia kialakulása régóta foglalkoztatja a tudósokat. Ricardo Araújo, a Lisszaboni Egyetem paleontológusa szerint

az emlősök és őseik belső fülének felépítése a kulcs

eme rejtély megoldásához. A belső fülben lévő félkör alakú csatornák labirintusa minden gerincesnél tartalmaz egy folyadékot, amely a fej mozgását követve súrolja a szőrsejteket a fülben, így segít az egyensúlyozásban.

„Az emlősök füle egészen különleges” – mondja Araújo. A hasonló méretű hidegvérű gerincesekhez képest az emlősök félkör alakú csatornáinak hossza, vastagsága, görbületi sugara különösen kicsi. A csatornák nagyon vékonyak más állatokhoz képest.

Araújoék feltételezték, hogy a hallójáratok mérete és alakja összefügg az állatok testhőmérsékletével. A melegvérűeknél a folyadék kevésbé viszkózus, és a csatornák, ezt kompenzálandó, összezsugorodhattak. Ha ez igaz, akkor – mivel nyomon követhető, hogyan változott a belső hallójáratok alakja az évmilliók során – kiderülhetne végre, mikortól beszélhetünk melegvérű állatokról. Ezen hipotézis tesztelésére

létrehoztak egy termotilitási indexnek keresztelt eszközt,

amely háromszáznegyvenegy gerincesnél összeköti a melegvérűséget a belső fül méreteivel. A tudós ezután ezt az indexet ötvenhat kihalt emlős megkövesedett hallójáratára alkalmazta. És láss csodát, az adatok éles váltást mutattak a belső fül morfológiájában nagyjából 233 millió évvel ezelőtt. Ez a testhőmérséklet öt és kilenc Celsius-fok közötti változásának felelhet meg, ami arra enged következtetni, hogy az endotermia hirtelen alakult ki. „Az átmenet egymillió éven belül ment végbe” – mondja Kenneth Angielczyk társszerző, a chicagói Field Museum paleontológusa.

Stephen Brusatte, az Edinburghi Egyetem paleontológusa, bár elismeri a feltevést, megjegyzi, hogy a tudósok csak megkövesedett hallójáratokból indultak ki, melyek már híján voltak a lágyrészeknek, a szőrsejteknek. Szerinte az alak önmagában nem mindig elég ahhoz, hogy megjósoljunk valami olyan komplex dolgot, mint a testhőmérséklet típusa.

„Az egész triász egy kissé bolondos volt”– mondja Araújo. A gerinces fajok éppen csak túlélték a tömeges kihalást, amikor eltalálta őket a Carnian Pluvial Episode. Szerencsére a triászban az emlősök és a dinoszauruszok is új életre keltek. Araújo szerint: „Ez sorsdöntő időszak volt az élet történetében.”

Carolyn Gramling/Science News