Ilyen drága és különleges katonai eszközt a brit Királyi Haditengerészet persze elsősorban nem rutin szállítási műveletekre használna, hanem magas kockázatú küldetések végrehajtására, például ellenséges tengeralattjárók felderítésére és nyomon követésére.
A Proteus erre a célra (majd) hanghullámokat érzékelő műszert tartalmazó
bójákat dob le a tengerbe, amelyek nagy érzékenységgel képesek észlelni a tengeralattjárók által kibocsátott zajt, így állapítva meg azok helyzetét,
s a bemért ellenséges eszköz koordinátáit továbbítja a bázisául szolgáló fregattra.
Így deríti fel a Proteus az ellenséges tengeralattjárókat
Mesterséges intelligenciát és gépi tanulási technikát alkalmaztak a Leonardo repülőgépmérnökei a küldetésirányítási algoritmusok fejlesztéséhez. A Proteus helikopter egyben autonóm tesztplatformként is szolgál, előmozdítva a függőlegesen fel- és leszállni képes (VTOL) repülőgépek repülésirányítási rendszerének fejlesztését.
Emberi beavatkozás nélkül, önállóan hajtotta végre az első tesztrepülést a Proteus, miközben csak a repülésbiztonság garantálása érdekében felügyelték és ellenőrizték földi tesztpilóták. A sikeres próbát követően Gwyn Jenkins első tengernagy úgy nyilatkozott, hogy
amennyire lehetséges, a jövő flottáját személyzet nélkül fogják működtetni,
ezáltal növelve a haditengerészet tengeri műveleti kapacitását, és javítva annak tengeralattjáró-elhárító képességét. A Proteust éppen az ember számára túl kockázatos vagy megterhelő küldetések végrehajtására tervezték.
Nyitókép: uk.leonardo.com
