Mikor jelentek meg Ausztráliában az első gyümölcslegyek?

Két külön fajról van szó. Az egyik Ausztrália keleti partvidékét, a másik a nyugatit érinti. A keleti parton először az 1920-as években jelent meg, komoly gazdasági károkat okozva a queenslandi gyümölcslégy (Bactrocera tryoni). Ez a faj Észak-Queensland szubtrópusi területeiről származik, s

az erdőirtások és a nagyüzemi mezőgazdaság elterjedése következtében eredeti élőhelyét elhagyva nagyon hamar alkalmazkodott az új viszonyokhoz.

Nyugaton valamivel korábban egy másik faj, a Ceratitis capitata, vagyis a földközi-tengeri gyümölcslégy jelent meg. A neve megtévesztő, mert nem a Mediterráneumból, hanem Kenyából származik. Dél-afrikai narancsszállítmányokkal hurcolták be. Megjelenését követően szinte azonnal komoly problémát jelentett Nyugat-Ausztrália gyümölcsültetvényeire, illetve az onnan származó termények kivitelére is.

Milyen módszerrel próbálnak ellene védekezni?

A védekezésről szólva szét kell választani a szüret előtti és a szüret utáni módszereket. Először is fontos a monitorozás, hogy felmérjük a veszélyforrást, s azt, hol csökkenthető jó eséllyel tömeges csapdázással az állomány. Ez elég hatásos. Nagyobb területen azonban

a leginkább alkalmazható módszer a sterilizálás, ami azt jelenti, hogy sterilizált hím legyeket tenyésztünk mindkét faj esetében.

Mi a módszer lényege?

Korábban röntgen-, illetve gammasugárral sterilizált gyümölcslegyekkel árasztottunk el egy-egy vidéket, ma már inkább röntgensugarakkal dolgozunk, és csak hímekkel, mivel a nőstények sterilizálásának semmi értelme. A siker feltétele, hogy a kijuttatott hím gyümölcslegyek száma meg kell, hogy haladja a vadon élőkét. Így a steril hímek termékeny nősténnyel történő párzásából nem származik utód. Ezzel el lehet érni a populáció összeomlását.

Ernie Steiner a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sugárzás dozimetriai tanfolyamán (a képek Ernie Steiner archívumából)

 

A módszert a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Rovartani Részlege fejlesztette ki, és ma már világszerte használják, például Kaliforniában vagy Spanyolországban, szintén a földközi-tengeri gyümölcslégy ellen. Szorosan együttműködünk mind a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Rovartani Részlegével, mind pedig az USA Mezőgazdasági Minisztériumával. Hawaiin együtt dolgoztunk a fejlesztéseken, kísérleteken, így mára tökéletesítettük a védekezést.

Hogyan érik el, hogy csak hím gyümölcslegyek keljenek ki a petékből?

Ez az eljárás arra épül, hogy a mediterrán nőstény gyümölcslégy petéi nagyon érzékenyek a hőmérsékletre. Ezért az eljárás során a tenyészetünkből származó

petéket harmincnégy fokon tartjuk, aminek következtében a nőstény peték szinte száz százalékban elpusztulnak.

Volt egy közeli barátom Hawaiin. Don McInnisnek hívták, együtt dolgoztunk a steril hím legyek párzási teljesítményének javításán, vagyis a mesterségesen tenyésztett legyek versenyképességét próbáltuk fokozni a szabadföldi hím legyekkel szemben. Don fedezte fel, hogy a hím legyekre párzás előtt a gyömbérgyökér-olaj afrodiziákumként hatott, ezért Don a maga humoros módján az olajat Flyagrának nevezte el.

Gamma sugaras légysterilizáló

 

Miért nem vegyszerekkel, permetezéssel védekeznek a gyümölcslegyek ellen?

Mert fontos, hogy a védekezés környezetbarát legyen, és ez nagyon bevált módszer. Ennek használatával számos korábban bevett védekezési módot be is tiltottak Ausztráliában és az USA-ban. Korábban a leszedett gyümölcsöket vegyszerekkel és fertőtlenítőszerekkel kezelték, hogy elpusztítsák a gyümölcsbe lerakott petéket és lárvákat. Ezek a módszerek azonban a világkereskedelemben már nem elfogadottak, hiszen

semmilyen vegyszermaradvány nem maradhat a gyümölcsben.

Ehelyett a hűtőházi tárolást alkalmazzák, nagyon szigorú előírások betartásával.

A „légygyár” Carnarvonban

 

Carnarvon az ön lakóhelyétől, Perthtől északra fekszik. Ez oda-vissza kétezer kilométert jelent. Miért épp ott működik a központ?

Carnarvon környéke nagy jelentőségű és változatos mezőgazdasági terület. Ugyanakkor elszigeteltsége miatt ideális új módszerek kipróbálására, anélkül, hogy máshonnan érkező gyümölcslegyek megzavarnák a kiértékelést.

Lássuk, mit tehet egy átlag ausztrál a gyümölcslegyek ellen?

Van az interneten egy kis videó, amelyben összefoglalom a legfontosabb tennivalókat. Ha például kis kertünk van, becsomagolhatjuk egyenként a gyümölcsöket egy zacskóba, hogy a légy ne petézhessen bele. Nagyon fontos, hogy a hullott gyümölcsöt szedjük össze, tegyük fekete nylonzsákba és hagyjuk a napon, így elpusztulnak a belerakott peték. Ezen kívül csapdákat is kihelyezhetünk, vagy permetezhetünk, de csakis környezetbarát rovarirtószerrel. Olyan szerekkel, amelyek a fa leveleire permetezve egyrészt vonzzák a gyümölcslegyeket, másrészt el is pusztítják őket.

Don McInnis és Ernie Steiner (balra, sapkában) terepmunkán

 

Az ön által ismertetett módszer használható-e más rovarfajok elleni védekezésben?

A rovarsterilizálási módszer elméletileg használható más esetekben is, de ez további kutatásokat igényel.

Az ENSZ jelenleg szponzorál is ilyen programot Afrikában a cecelégy elleni védekezésben.

Elképzelhető, hogy a gyümölcslégy elleni küzdelem egyszer véget ér?

Ez nem valószínű, hiszen a globális felmelegedéssel, a világ körüli utazásokkal és azzal, hogy néhány faj nagyon gyorsan alkalmazkodik az új körülményekhez, ez a veszély egyre nő. Példának okáért a queenslandi gyümölcslégy már Victoria és Új-Dél-Wales államok legdélebbi területeire is eljutott, és Riverland régióban a citrusfélék termelését veszélyezteti. Szóval ez állandó küzdelem, ami nem válik könnyebbé, de arra van remény van, hogy a problémát ellenőrzés alatt tartsuk.

A csatát megnyertük, a háborút még nem – a csapat bevetésen (Fotó: Peter Maloney)

 

Jelenthet-e a gyümölcslégy valamelyik faja a közeljövőben problémát Magyarországon?

A globális felmelegedés miatt ez nagyon is lehetséges, hiszen elindulhat egyes fajok észak felé tartó vándorlása. A magyarországi előfordulások eddig szórványosak voltak, de például Spanyolországban már megtelepedett a földközi-tengeri gyümölcslégy. Ezenkívül nagy veszélyforrás az utazás is, a nagy szállítmányokat ellenőrzik ugyan, de elég, ha valaki behoz egy fertőzött gyümölcsöt. Szóval, igen, problémát jelenthet a gyümölcslégy a jövőben Magyarországon is.

Ernie Steiner 1956-ban született magyar szülők gyermekeként Perthben. A Nyugat-Ausztrál Mezőgazdasági Minisztérium keretében negyvenhárom éven át dolgozott az entomológia és növénynemesítés különböző területein. Húsz éven át a rovarsterilizációs műveletek felelős vezetője volt, valamint képesítést szerzett az atom- és röntgensugárzásos rovarsterilizációs berendezések üzemeltetésére. Több tudományos cikket is írt, és közreműködött olyan projektekben, amelyekben amerikai, angol és más ausztrál államok kutatóival dolgozott együtt.