Európában évente 275 ezer embert érint a hirtelen szívmegállás, de
csak tíz százalékuk éli túl, mivel a mentők többnyire túl későn érkeznek
ahhoz, hogy meg tudják menteni a beteg életét. A túlélés esélye percenként tíz százalékkal csökken, miközben még Svédországban is átlagosan tizenegy perc telik el a mentők kiérkezéséig. Új módszerekre van tehát szükség a szívmegállás áldozatainak minél korábbi eléréséhez.
A korai defibrilláció (a szívritmus helyreállítása áramimpulzussal) kritikus fontosságú a túlélés esélye szempontjából.
A defibrillátorok használata akár ötven-hetven százalékra is növelheti a túlélési arányt.
Emiatt városokban számos közterületen helyeznek el feltűnő helyeken ilyen életmentő készülékeket, amelyek segítségével akár laikusok is megkezdhetik az újraélesztést. Ritkán lakott, nehezebben elérhető vidékeken viszont erre kevésbé van lehetőség, ezért itt a pilóta nélküli légi járműveknek lehet a jövőben kulcsszerepük az életmentésben.
Az Everdrone AB nevű svéd startup drónjai egy párnázott kosárban néhány percen belül a helyszínre juttatják a defibrillátorokat, amelyek szirénával is felhívják magukra az arra járók figyelmét, akik a mentőszolgálat telefonos támogatásával még a mentő kiérkezése előtt meg tudják kezdeni az újraélesztést.
A DJI Matrice 600 Pro hexacopter drónokat az Everdrone AB speciális hardverével és szoftverével látták el: érzékelő és akadályokat (például egy gyárkéményt) elkerülő rendszerrel, vészejtőernyővel és egy csörlőrendszerrel, amellyel harmincméteres magasságból a pácienshez a lehető legközelebb ereszti le az életmentő műszert. A címet megadva
az optimális repülési útvonalat útvonaltervező szoftver számítja ki, majd a drón önállóan a megadott koordinátákra repül,
ahol a pilóta a központból távirányítással, manuálisan hagyja jóvá a leszállási pontot.
A drónok nagy földrajzi területeket fedhetnek le, segítséget nyújtva a mentéshez máskülönben nehezen elérhető helyszíneken. Ha a segélyhívástól
a defibrillálásig eltelt idő nyolc percnél rövidebbre csökken, számos életet lehet megmenteni.
A drónrendszer ehhez fontos eszközt adhat. Dániában például várhatóan százezer embert tudnak majd elérni olyan vidéki és elővárosi térségekben, ahol a mentők kiérkezéséig ma általában túl hosszú idő telik el.
Az Everdrone szakemberei drónos szállítási programjuk keretében a Karolinska Intézet Újraélesztés-tudományi Központjával, az SOS Alarmmal, Svédország nemzeti segélyhívó központjával és a CoordCommal, Európa egyik vezető diszpécserrendszerével együttműködve valós vészhelyzetekben is megvizsgálták, hogy a defibrillátorokat szállító drónokkal lerövidíthető-e az életmentés megkezdéséig eltelt idő. A vizsgált időszakban a göteborgi térség nyolcvanezer lakosú régiójában három drónrendszert használtak.
A tanulmány részeként hatvanhat tesztet és tizenkét valós vészhelyzetben végzett repülési küldetést hajtottak végre, amelyek több mint kilencven százaléka sikeresnek bizonyult. (A fennmaradó esetekben az időjárási körülmények akadályozták a műveletet.) A programban a drónok az esetek hatvannégy százalékában, átlagosan majdnem két perccel a mentők előtt érkeztek a helyszínre. A defibrillátorokat a vizsgálat során a pácienstől 7,5–10,5 méterre sikerült leereszteni, minden esetben
nagy pontossággal, a kitűzött ponttól számított három méteren belül.
Mats Sällström, az Everdrone vezérigazgatója fontosnak tartja, hogy a Karolinska Intézet tudományos szempontból hitelesíti drónrendszerüket. Azt pedig, hogy a tanulmányt egy jó hírű folyóiratban, a European Heart Journalben publikálják, szintén kulcsfontosságúnak tartja tevékenységük orvosi hitelessége szempontjából. Kiemelt céljuk, hogy gyorsabb drónokkal és optimalizált útvonaltervezéssel tovább csökkentsék a reakcióidőt, így Sällström bízik abban, hogy vészhelyzetek esetén állandó jelleggel tudják majd használni drónjaikat.
Az első eset, amikor bizonyítottan egy autonóm drón segített megmenteni egy szívleállásban szenvedő beteg életét, decemberben történt a svédországi Trollhättanben. A riasztás után három perccel a defibrillátor a helyszínre érkezett, s a páciens szerencséjére egy arra járó orvos, Mustafa Ali kezdte meg vele az életmentést. A gyors elsősegélyt követően a beteget az időközben kiérkezett mentők kórházba szállították, s mára teljesen felépült.
Egy későbbi esetben Sofia Tiquet göteborgi ápolónő, aki egyben a szívleállás gyanújával kapcsolatos vészhelyzetekre kiképzett önkéntes állampolgári segélynyújtó is, arról számolt be, hogy a leereszkedő drón abban is segítségére volt, hogy megtalálja a megadott címet.
Az Everdrone szakemberei úgy ítélik meg, hogy a defibrillátor célba juttatása a drónok orvosi felhasználásának csak az első példája, az orvostudománynak még több olyan területe lehet, ahol a pilóta nélküli légi járművek életmentők lehetnek. Vizsgálatok folynak például vér vagy átültetésre szánt szervek szállítása terén is.
