Az asszony mesélt nekem mindenféle csodás megtérésről. Valami vakról, aki eldobta a fehér botját, meg valami nepperről, aki lemászott egy fáról, de csak nevettem, vagy ásítottam. 

– Kész van. Engedheted! – kiabálta Béla a mosogató alól. Közben a kezét az arca elé rakta, hogy ne érezze a lefolyócső körül, a falon terpeszkedő zöld foltból áradó salétromszagot. Ettől a hangja olyan lett, mintha sírgödörből szólna.