Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Jókai számára élete legmeghatározóbb élményforrásává vált. 1899-ben, az események félévszázados évfordulója alkalmából írott visszaemlékezésében azt vallotta: „Az én életemnek is ez volt legeseménydúsabb korszaka, melynek hatása egész múltamra kiterjedt”.

Amikor a Jókai-bicentenáriumi kiállítás koncepciójának elkészítésébe fogtam, hamar megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy a 2025-ös év különleges lesz: egyszerre ünnepeljük a kétszáz éve született Jókai Mórt és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumát.

A méltán nevezetes erdélyi Helikon közössége alapítójának önéletírása jelent meg újra a vonatkozó dokumentumokkal kiegészítve.

A Pece-parti Párizs a XX. század hajnalán sokat ígért lakóinak, ám utóbb leáldozott. A tündöklés és hanyatlás sokrétű folyamatát egy család sorsán keresztül láttatja a kiváló mikrotörténeti szakmunka.

Bethlen Margitról, szépprózai és publicisztikai írásairól az utókor méltatlanul elfeledkezett, pedig a két világháború közötti irodalmi közvélemény nem csak Bethlen István nejeként tartotta számon. Pályáját az irodalomtörténész vázolja fel.