Egymásnak feszülnek az emberek, két részre szakadt valamennyi társadalom. De talán azért még sincsen veszve minden. Talán megéri ez a szegény, nyomorult emberiség a következő századot…

A hatvanas évek végén, első hazalátogatásom idején nem vezettem naplót. Nem jegyeztem fel, hogy az óhazában mi minden történt velem. Néhány napos látogatóvízumommal egyébként sem volt tanácsos eldicsekednem, ha nem akartam elveszteni genfi menekültstátuszomat.