A beszélgetés moderátora Pécsi Györgyi, az MMA Kiadó ügyvezetője volt, aki a könyv szerkesztőjével, A. Szabó Magdával és Cs. Nagy Ibolyával, a tanulmány szerzőjével beszélgetett. A műsorban fellépett még Rubold Ödön színművész.
Tamási Áron székely magyar író születésének 125. évfordulóján a művész kivételes öröksége előtt tisztelegve a Magyar Művészeti Akadémia programokkal és kerítéskiállítás szervezésével, az MMA Kiadó pedig reprezentatív kiadványokkal kapcsolódik az emlékévhez. A 2021-ben megrendezett Ünnepi Könyvhétre Tamási Áron címmel album jelent meg, amelyben Cs. Nagy Ibolya nagy ívű tanulmánya, valamint A. Szabó Magda válogatásában korábban nem látott dokumentumok és fotók idézik meg az író életét és pályáját.
2022 őszén lát napvilágot Ábel címmel a legendás regénytrilógia
– a kötetben az Ábel a rengetegben, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában felejthetetlen képeit Szilágyi Varga Zoltán erdélyi magyar grafikusművész illusztrációi keltik életre. Szintén ez év őszén kerül a könyvesboltokba Ablonczy László színházművészeti író, a Nemzeti Színház korábbi igazgatójának könyve Tamási Áron sorsjátékai címmel, amely sorra veszi a megvalósult és a töredékben maradt, a számtalanszor előadott és a cenzúra által asztalfiókba száműzött darabokat, részletesen feltárva létrejöttük biográfiai körülményeit és kultúrpolitikai hátterét, csakúgy, mint korabeli színházi fogadtatásukat, valamint a kapcsolódó recepciótörténetet.
Az MMA Kiadó tavaly megjelent, szép kiállítású és eddig nem látott dokumentumokat is tartalmazó Tamási Áron-albuma
Felsoroltak közül a külsőleg is figyelemre méltó, gyönyörű kiadású album bemutatójára 2022. szeptember 5-én, méltó helyszínen, a pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyban került sor, szép számú érdeklődő előtt. A beszélgetés elején A. Szabó Magda és Cs. Nagy Ibolya elmondták, hogy az album összeállításáról Farkaslakán, az író szülőházában született ötlet néhány esztendővel ezelőtt. Rengeteg dokumentum, fotó, rajz már rendelkezésre állt, és ahogy elérkezett az emlékév, azzal együtt „megjött az étvágy is”. Pécsi Györgyi kérdésére, hogy miért gondolják, hogy a XXI. században is érdekelhetik az embereket Tamási Áron figurái, az előadók elmondták, hogy
ma ugyanolyan aktuális a nagy író életműve és sorsa,
hiszen jelképe lehet az egyetemes magyarságnak. Ő maga is megérte a diaszpóralétet, mivel Amerikában is élt. A Tamási-emlékév közös ötlet volt, ezután keresték fel Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, majd minden elindult a maga útján. „Azt hiszem, nem kell panaszkodnunk, már eddig is szép tervek valósultak meg ebben az ügyben” – tette hozzá A. Szabó Magda. Mindkét előadó fontosnak tartja a fiatalok megszólítását az évforduló kapcsán. Többek között illusztrációs-, prózamondó- és novellapályázatot, valamint diákszínház-fesztivált is hirdettek számukra. Szóba került, hogy
2022 decemberében avatni fognak egy Tamási Áron-szobrot,
illetve megemlítették a kerítéskiállítást is, amely júliustól november elejéig látható az MMA Titkársága Andrássy úti irodaépülete előtt. A televízióban is lesz ősszel egy In memoriam Tamási Áron című dokumentumfilm, amit a Kolozsvári TV is átvett. Ezután Rubold Ödön felolvasása következett, egy korai Tamási-novellával, egy sajnos ma is aktuális témáról, a háborúról. Pécsi Györgyi ekkor az író stílusára terelte a szót, amely egyszerre volt prózai, balladás, sőt helyenként szabadversszerű. Felmerült, hogy már a húszas évek elején, első kötete, a Lélekindulás óta tanácstalanok voltak vele kapcsolatban a kritikusok. Egyszerre volt népi szürreális, expresszív és archaikus. Dialógusai, humora, prózai lírája nem hasonlított senkiéhez. Ahogy Németh László mondta róla, Tamási világa olyan, mint a délibáb, ég és föld között lebeg. A színházi rendezőkre pedig a mai napig is különleges feladatot ró darabjainak megvalósítása, mint például az Énekesmadár, ami nem színtiszta mese ugyan, de nyers realizmussal sem vádolható.
Cs. Nagy Ibolya elmondta, hogy egyetemista korában megismerkedtek Tamási Áron öccsével, és barátnőivel együtt sokáig nem értették, hogy miket mond, mert
rezzenéstelen arccal olyan logikai bakugrásokban beszélt, amiknek akkor ők még nem fogták fel a humorát,
csak jóval később. Valami hasonlóval szembesülhetnek azok is, akik megpróbálják értelmezni ezeket a jellegzetes székely színpadi dialógusokat. Pécsi Györgyi kérdésére, hogy végül is hogyan készült el ez a képes életműalbum, A. Szabó Magda azt felelte, nehezített pálya volt, a járványügyi korlátozások idején, a PIM akkor fűtetlen könyvtárába kellett bejárnia anyaggyűjtés miatt. „A szándék megvolt, de még nem tudtuk, füzet lesz-e vagy egy komolyabb kiadvány. Rengeteg kép még soha nem volt publikálva, de azt akartuk, hogy a képek mellett legyen benne az élet is...” A Tamási-album rendkívül sok érdekességet tartalmaz, részleteket például abból a füzetből, amit az író halála előtt diktált feleségének a kórházi ágyon, emellett eddig kiadatlan dokumentumokat, újságkivágásokat régi előadásokról, feljelentéseket, idézéseket Tamási 1956-tal kapcsolatos szerepléséről, lektori jelentéseket, amelyeket A. Szabó Magda a „bornírtság kvintesszenciájának” nevezett.
Ezután egy filmrészletet láthatott a közönség a Tündöklő Jeromos 1994-es nemzeti színházbeli előadásából, annak is azt a jelenetét, amikor egy népámító a faluba érkezik, és pénzzel meg akarja vesztegetni az embereket. A beszélgetés vége felé szóba került még az is, hogy színészként vajon másként kell-e játszani Tamásit, mint egyéb szerzőket. Rubold Ödön elmondta, hogy 1987-ben szerepelt először az Énekesmadárban, és meggyőződése, hogy valóban más lélek, különleges rezonancia szükséges hozzá, mert aki nem érti meg a székelyeket, hogy mai napig is mennyire mások az ott élők, az nem fogja tudni átélni Tamási alakjait. Befejezésül az előadók kitértek még az író mennyiségben és színvonalában is jelentős publicisztikájára, amely elsősorban a kisebbségi lét irodalmi, közéleti eseményeire reagált. Ebből a szempontból a reáliákhoz volt köze sorozatban írt cikkeivel, tehát nem a misztika és a valóság között lebegett, mint műveiben. Végül Rubold Ödön felolvasott egy rövid és humoros, pikáns epizódoktól sem mentes részletet utolsó könyvéből, a Vadrózsa ágából, majd zárásként Jékely Zoltán Tamási Áronhoz írt, Táltos volt című versét.
