Akad, aki nem olvasta A fellegvár című regényét? Talán igen, mindenesetre sokunknak volt és lesz kedvelt olvasmánya a török ostrommal dacoló erődítmény története, ami, bízvást állíthatjuk, az írásművészet egyik remeke. Irodalmi Nobel-díját, amelynek sok éven keresztül várományosaként emlegették, már nem kaphatja meg. Mindazonáltal elérte azt, amit délkelet-európai, sőt balkáni íróként csak nagyon kevesen: beírta magát a világirodalomba, ténylegesen világhírű lett.
Kadare 1936-ban született a dél-albániai Gjirokaster városában,
1990-ben Franciaországban kapott politikai menedékjogot, később Párizsban és Tiranában egyaránt sok időt töltött.
A hatvanas években kezdett regényeket és novellákat írni. Első regénye, A halott hadsereg tábornoka 1963-ban jelent meg, az Enver Hodzsa által vezetett kommunista rezsim idején.
Első francia nyelven írt regénye: A piramis (1992). Ő kapta az első nemzetközi Booker-díjat 2005-ben, amelyet a világ legjobb íróinak jutalmazására hoztak létre. Könyveit negyvennél több nyelven olvashatják világszerte.
Magyarul A halott hadsereg tábornoka (Európa, 1972), A fellegvár (Zrínyi, 1982), A piramis (Holnap, 1994), Kettétört április (Ulpius-ház, 2000), A háromlyukú híd (Ulpius-ház, 2001), Az Álmok Palotája (Ulpius-ház, 2003) című művei olvashatók, illetve Az őskönyv és a Csadorkaraván című novellája 1994-ben Az őskönyv címet viselő, albán elbeszéléseket közreadó válogatásban jelent meg az Orpheus, a 2000 és a Kalligram gondozásában, Aiszkhülosz, a nagy vesztes című esszéje pedig 2001-ben az Európa Kiadónál.
Tavalyi tiranai hivatalos látogatásakor Emmanuel Macron francia elnök a Becsületrend főtiszti fokozatával tüntette ki,
és már korábban több francia kitüntetést vehetett át. Számos nemzetközi elismerésben részesült, több mint nyolcvan regényt írt, de ezeken kívül színdarabokat, forgatókönyveket, verseket és esszéket is.
Halálát hirtelen szívmegállás okozta – közölte kiadójának szerkesztője, Bujar Hudhri.
