sebezhetőségeink

amikor szirénáktól vacogott a tébolyult
úttest és a sürgősségin leválasztottak
– s csak a kifehéredő nővérpult forgott
körbe lázasan meg a sok orvosi maszk
és szorongva számoltad a perceket
– mit sem érezve a várótér taszító
hidegéből… képekbe kapaszkodtál
elmosódó kontúrokba – memorizáltad
a hangot a gesztust mert rettegtél hogy nincs
esély s hogy ez az utolsó próba
mielőtt az életből minden végleg kimosódna
igen akkor sebezhető lettél te is

átkísérlek

minden igét múlt időbe tettél
összemosódott nap és év perc és óra
csak a funkcióját vesztett határidőnapló
dacolt a felejtéssel – felkiáltójelet szúrva
tegnap és ma közé… azóta gyorsabban
múlik minden s a folyóba fúlt emlékek is
felpuffadtak a felismerhetetlenségig
csordultig töltődtél múlttal és homállyal
és senki sem tudja ki vagy melyik
szereplő helyére lépsz… képzelj magadnak
új színt új díszletet s a bűntudat mellé
képzelj megbocsátó tekintetet…
tanulj meg az emlékezet margójára írni
takard be idővel és türelemmel
s csönded ha kihallgatom átkísérlek
majd a meghasadt tegnapok felett

 

kiszámolós

kiszámolóst játszunk minduntalan
– újabb próba újabb számvetés
pedig már az elsőbe is belefájdultunk –
szerepzavarral küszködünk
könyörögsz: ha romjainkat újjáépítjük
a levetett múltat ne adjuk hozzá…
addig is vajúdunk kompromisszumokba
gyűrve örökös tartozásban…
zakatol az „ecc-pecc kimehetsz”
lengőajtó vagy – folyton kinyílsz
és becsukódsz előttem – s már vonal
sincs: szétkapcsoltak megint

rések az időn

nem bírja a szem a különbözőségeket
s már csak én látom az emlékekből
előhomályló képeket: a homokdomb alján
megbújó ligetet a borospincét a nádfedelet
a kemencét a szalmazsákot a telepes
rádiót a tisztaszobába beszökő
alkalmakat a térképpé simított
hímzéseket a múltat őrző furcsa szagot
ahol ritmusa volt minden napnak
ahol a természet szabta az időt
s együtt hajladozott a kukoricaszárral
a napraforgókóróval a kakaskukorékolással
a vasárnapi húslevessel s ahol esténként
csikkek parázsló fénye mellett sistergő
hullámokon utazva szervírozta
a szabad világ kísértő ízeit