A versailles-i kastély parkjában álló Nagy-Trianon-palota számunkra korántsem csak turisztikai látványosság. Az ott aláírt békeszerződés és annak revíziója örök téma minden magyar számára, a kocsmaasztaloktól a tudományos akadémiáig.
Történelmi tényfeltáró kötetekből nincs hiány, és reméljük, soha nem is lesz. Minden művelt magyar könyvespolcán megtalálható pár példány belőlük. Most bárki gyarapíthatja gyűjteményét egy újabb hasznos darabbal, melynek szerzője két évtizede kutatja a magyar népi mozgalmakat. A tanulmány külön figyelmet szentel az akkori külpolitika új nézeteit képviselőkre Szabó Dezsőtől Féja Gézán át Kovács Imréig. Korabeli vitacikkekbe is beleolvashatunk, átélve az akkori feszült légkört, így nemcsak a közéleti csörték követőinek jelenthet újdonságot, de a magyarság múltjának eszmei kincsei iránt érdeklődőknek is.
Hogyan élnénk ma, ha nem történt volna meg? Számos publicisztika és regény foglalkozik Trianonnal – különösen 100 éves évfordulójával a hátunk mögött –, ami enyhíti a beletörődés tüneteit. A Péterfi Gábor szerkesztésében napvilágot látott kötet több, mint hiánypótló, és több, mint ismeretterjesztő. Az egymásnak feszülő súlyos ellentéteket egyetlen cikk vagy irodalmi mű sem tudja úgy visszaadni, mint azok a kordokumentumok, melyek akkor íródtak.
R. L.
Trianon és a revízió – A népi írók tanulmányai, cikkei és feljegyzései (1920–1944). Szerkesztette Péterfi Gábor. Osiris, Budapest, 2021, 312 oldal
