A fesztivál első két napján kora délutántól, hétvégén pedig már délelőttől kezdődően négy színpadon, egymással párhuzamosan zajlottak az előadások. Szombat délelőtt gyermekprogramokkal, valamint Farkasházi Réka és a Tintanyúl koncertjével várták az érdeklődő családokat. Vasárnap délelőtt a Bookline zöld fenntarthatóságról szóló beszélgetésein fellépett Orvos-Tóth Noémi, stand-up előadásával Litkai Gergely.

A Margó Irodalmi Fesztiválon és Könyvvásáron találkozhatott először a magyar közönség Mohamed Mbougar Sarr-ral, a legrangosabb francia irodalmi elismeréssel, a Goncourt-díjjal 2021-ben kitüntetett szenegáli íróval, a Margó vendége a Times szerint a világ egyik legbefolyásosabb emberének számító Timothy Garton Ash, továbbá a skandináv krimirajongók egyik kedvence, Stefan Ahnhem, a Fabian Risk-sorozat szerzője is. Új kötetével Norvégiából érkezett a fesztiválra a klímakérdést bátran feszegető A méhek története szerzője, Maja Lunde, valamint a hazájában számos irodalmi díjjal kitüntetett Cecilie Enger is.

A fesztiválra új könyvét hozta – a teljesség igénye nélkül – András László, Babiczky Tibor, Benedek Ágota, Bódis Kriszta, Csabai László, Darvasi László, Durica Katarina, Fliegauf Gergely, Garaczi László, Gerlóczy Márton, Gurubi Ágnes, Gyurkovics Tamás, Havasréti József, Hidas Judit, Kemény Zsófi, Maros András, Molnár T. Eszter, Pál Dániel Levente, Peer Krisztián, Péntek Orsolya, Réz Anna, Rubin Eszter, Spáh Dávid, Szöllősi Mátyás és Tóth Réka Ágnes. 

Az esemény első napján adták át a legjobb első prózakötet szerzőjének járó Margó-díjat, melyet Vonnák Diána nyert el Látlak című könyvével.

Mészáros Dorka író, kriminológus, kommunikációs szakértő Mimézis című krimijét mutatta be. Beszélgetőtársa, Csepelyi Adrienn feltette a szokásos, íróknak címzett kérdést, jelesül: hogyan ír? A szerző elárulta, hogy mivel nincs sok ideje írni, csak az utolsó pár oldalt olvassa vissza, és nagyrészt fejben dolgozik. Arra a kérdésre, hogy miért áll hozzá közel főhőse, Gergő, azt a választ kapjuk, hogy mert egy szerethető karakter, pszichológus, sok traumával. Mészáros Dorka nemcsak egy izgalmas krimit akart, hanem belevinni valami pluszt, ami túlmutat a szövegen, például, hogy hogyan lehet feldolgozni egy traumát.

Az érzékenyítés végigvonul a szövegen:

könyvében a különcök a társadalom hasznos tagjaiként jelennek meg. Kérdés, hogy most, a true crime sorozatok „fénykorában” hogyan tudunk, tudunk-e egyáltalán empatikusak maradni. Mészáros Dorka szerint távolítunk, „ez a messzi Amerikában történt”, és amíg nem elég közeli a helyszín, nincs az a darabolós gyilkosság, ami átlépné az ingerküszöbünket. Szerzőnk szereti a magyar krimit és úgy általában a magyar könyveket, magyar nevekkel. Izgalmas az általunk is ismert utcákról olvasni. A teljes hitelesség kedvéért fontosnak tartja szakértők bevonását, jelen esetben egy bűnügyi szakjogászét. Megsúgta, hogy következő könyve ifjúsági regény lesz.

A Margó-díjas Vonnák Diána New Yorkból jelentkezett be  (fotó: Székelyhidi Zsolt)

 

Molnár T. Eszter Hidegkút című könyvének bemutatóját Veiszer Alinda moderálta. A regény egy nap, huszonnégy óra története. Cselekményének középpontjában egy abuzív tanár meggyilkolása áll. Pesthidegkút kevésbé privilegizált oldalát láthatjuk. A történet egy magániskolában játszódik, a szerző maga is évekig tanított egy ilyen intézményben. A könyvben sok belső monológ található, az egyik szereplő nem beszél, csak gondolkodik. A család, az emberi kapcsolatok dinamikája van a fókuszban, ezen belül a lelkiismeret-furdalás és a másokra való neheztelés. Hiszen

szülőnek lenni állandó önváddal jár:

„eleget szoptattam-e, túl sokáig, vagy túl kevés ideig tartottam a babahordozóban?”. Felhívja a figyelmet arra, hogy a túlféltés is lehet káros. Attila, a szerző kedvenc karaktere nem vágyik a megbocsátásra, tettét jogosnak, az igazságszolgáltatás megnyilvánulásaként értelmezi, és elítéli azon társait, akik szórakozásból ölnek. A könyv nem foglal állást, az olvasók lelkiismeretére bízza az ítéletet.

Csikós Attila Öszvér című új kötetének bemutatóját Tallér Edina moderálta. A regény főszereplője Iván, egy ötvenes építészmérnök, aki találkozik régi, iskoláskori szerelmével, akivel akkoriban nem feküdtek le egymással. Elhatározzák, hogy mintegy kiigazítva az időt bepótolják az elmaradottakat. A mű központi kérdése a bűn, a főhős nőkhöz, erőszakhoz, szabadsághoz való viszonya. Iván a szabadságba menekül múltja, elhazudott élete elől. Hiszen

mindenki, aki nem valódi értékek mentén él, egy ponton összeomlik.

Csikós Attila szerint a szocializmus embereiben még élnek a megfelelési kényszerek, a szervilizmus, a „ne szólj szám, nem fáj fejem”. Akik a „pecsétes félrenézések” korában szocializálódtak, nem mindig tudnak mit kezdeni a szabadsággal. Az Öszvér ilyen értelemben is a generációs traumák leképezése. Mert, ahogy a szerző mondja, sok mindent nem dolgoztunk fel, gyűlnek a kamrában a lomok, amikkel majd valamit kell kezdenünk. Az író semmiféle feloldozást nem ad, hiszen itt indokolatlan lenne a happy end.

A könyvekért tömött sorokban várakozó embereket látva megnyugodtam egy kicsit, hogy rohanó, digitalizált világunkban is vannak, akik szeretnek olvasni, az irodalom él. S hogy a legifjabb generáció tagjai is lelkesen mesélnek arról, hogy a jóságos tündér legyőzte a gonosz boszorkányt.

A programok a Liszt Ünnep keretében a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárral közös programként valósultak meg.