Megérte ott lenni. Az elhangzott művek nem pusztán önnön, magas minőségükkel adtak élvezetet, és gondolkodtattak el minden jelenlévőt, de az előadással is, hiszen kiváló színészek mondták el például Sütő András novelláját, tényleg remekül, élően és szuggesztíven: Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas, érdemes művész, Rátóti Zoltán Kossuth-díjas, Hűvösvölgyi Ildikó szintén Kossuth-díjas, Újhelyi Kinga Jászai Mari-díjas színművész és Lux Ádám Jászai Mari-díjas, érdemes művész.

Richly Gábor, az MMA főtitkára  Fotó: Walter Péter

 

A szerzők névsora is meggyőző, napjaink és az egész XX. század képviseletében ma is köztünk élők és már eltávozottak, de egytől egyig a mostban (is) érvényes gondolatokkal: Kodolányi Gyula Kossuth-díjas, Nagy Gábor József Attila-díjas, Lövétei Lázár László József Attila-díjas, Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas, Kassák Lajos Kossuth-díjas, Füzesi Magda József Attila-díjas és Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költők, Fekete J. József József Attila-díjas és Sütő András Kossuth-díjas író művei szerepeltek a műsorban.

A Gála szépszámú érdeklődőt vonzott  Fotó: Walter Péter

 

Az idő ugyan határt szabott a megjeleníthető alkotásoknak, így a műsorfüzetben, ami mindenkinek járt, mint ajándék, több is szerepel, ez a hazavihető, megőrizhető ajándék plusztöltetként kellemes meglepetést okozott.

Kodolányi Gyulát kérdezi munkájáról, terveiről a rendezvény két házigazdája: Bényi Ildikó és Takács Bence  Fotó: Walter Péter

 

Az MMA főtitkárának, dr. Richly Gábornak megnyitó szavai után az este műsorvezetői, Bényi Ildikó és Endrédy Gábor vette át a szót.Olyan sikeresen tették a dolgukat, hogy bár minden lényegesről tájékoztattak, de ügyesen és nagy szakmaisággal mindig a versek, prózák képviselte, vagy személyesen is a pódiumra lépő alkotók „mögött” maradtak. Két jelenlévő költővel, Füzesi Magdával és Kodolányi Gyulával rövid, de tartalmas irodalmi beszélgetést is folytattak.

Füzesi Magdolna vall irodalmi létéről kárpátaljai magyarként  Fotó: Walter Péter

 

A sok irodalmat természetesen nem hagyták a szerkesztők, Mezey Katalin és Wiegmann Alfréd zene nélkül, a Hungarian FolkEmbassy remek előadásában hallhattunk magyar népzenét, épp csak a kortársiság szintjéig átdolgozva.

Mezey Katalin költő, az MMA Irodalmi Tagozatának volt vezetője, aki egyúttal az immár hetedik éve megrendezett Irodalmi Gálák alapítója is, elárult pár dolgot a kezdeményezéssel kapcsolatban.

Elsősorban is a célját. Sajnálatos, ám jellemző napjainkra, hogy a nem túl távoli múlt vagy a jelen alkotói közül is sokan, köztük akár az MMA tagjai is,

értékes, komoly eredményeket elért költők, írók homályban maradnak, kívül a közfigyelmen,

a sajtó és a média figyelmén is. Nos, célul tűzte ki a gálaest-sorozat, hogy lefaragjon valamit ebből a méltatlan hátrányból: a rendszeres műsorokkal fel kívánják hívni a figyelmet a születő új művekre, másrészt irodalmunk nagy alkotóinak az emlékezetét is szeretnék elevenen tartani. Hogy még szélesebb rétegekhez juttathassák el a magyar irodalmi szcéna jeles képviselőit, kezdettől szeretnének a szervezők a budapesti tavaszi, illetve őszi kulturális fesztiválok programjaihoz is csatlakozni.
Hogy van igény rá, azt jól mutatja, hogy még a nagy Covid-félelem idején sem hagyta az irodalmi gálákat cserben a közönség.

A Hungarian Folk Embassy népzenei átdolgozásokat játszott   Fotó: Walter Péter

 

Akik pedig nem lehettek eleddig jelen, netán nem hallottak a lehetőségről, azoknak sem kell elkeseredniük: egyrészt – remény szerint – a gálasorozat folytatódik, másrészt pedig minden eddigi tartalom archiválásra került, amely anyag remélhetőleg vágott, közzétehető formában az internetes megosztókon is elérhető lesz.

Arra a kérdésemre, hogy lesz-e tartalmi, formai változás, esetleg egyéb művészeti ágakat hívnak-e be, azt válaszolta: erről folynak megbeszélések, de az teljesen bizonyos, hogy előtérben mindig is az irodalom áll majd, a fejgép rá irányul.

 

A nyitóképen Lux Ádám, Hűvösvölgyi Ildikó, Oberfrank Pál (a háttérben), Újhelyi Kinga és Rátóti Zoltán színművészek láthatók.