Március 18–19-én rendezték meg idén a Balatonfüreden már hagyománynak számító Hamvas Napokat. A kulturális esemény célja, hogy felhívja a figyelmet Hamvas Bélára (1897–1968), hazánk egyik legkiemelkedőbb 20. századi írójára, aki apránként növekvő ismertsége és viszonylagos elismertsége ellenére a mai napig nem kapta meg azt a megbecsülést, amire szerteágazó munkásságával többszörösen rászolgált. Ilyenkor neves szakértők, kutatók és irodalmárok előadások, kerekasztal-beszélgetések és felolvasások formájában igyekeznek közelebb hozni a szerző szellemiségét a hallgatósághoz vagy éppen elmélyíteni az érdeklődők már meglévő ismereteit.

A pénteki nap fő témája az „európai kultúra válsága” volt, ami magát Hamvast is kiemelten foglalkoztatta. Ennek nyomán Can Togay filmrendező, költő és Prőhle Gergely volt berni nagykövet megpróbálták körüljárni az európaiság, a kultúra és a válság fogalmait. A beszélgetés egyik konklúziója az volt, hogy ha látunk is olyan folyamatokat, amik aggodalomra adnak okot az európai kultúra sorsát illetően, a válság jelenségét nem szabad egyoldalúan kezelnünk. Ha nem is minden vonatkozásban, de a kultúra továbbra is virágzik, jó példa erre a szóban forgó rendezvény, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy a negatívumok elhomályosítsák a látásunkat, és elfeledkezzünk azokról a javakról, értékekről, amikre ma is lehetőségünk van rábukkanni.

A Hamvas Napok keretében először hirdettek meg esszépályázatot, méghozzá ugyanebben a témában. A jelentkezők feladata az volt, hogy az esszé műfajának keretén belül reflektáljanak a modern kultúra helyzetének meglehetősen tág, ily módon sokrétűen megközelíthető témakörére. A kezdeményezést a szervezők sikerként könyvelték el, ugyanis több mint ötven írás érkezett be. A négy díjazott és a két különdíjas könyv- és pénzjutalomban részesült. A műveket a Magyar Írószövetség közreműködésével bírálták, és a Tempevölgy következő számában lesznek olvashatók.

A napot Nagy Csaba, Magyarország egyik legkitűnőbb lantosa előadása zárta, akit a nemcsak varázslatos hangú, de varázslatos megjelenésű Király Nóra kísért énekével és hárfajátékával. A Hamvas Napok szerves velejárói olyan Hamvashoz közvetlenül nem feltétlenül köthető, de az általa képviselt hagyományhű szellemiséghez szervesen kapcsolódó kulturális események, amelyek a művészet más formáin keresztül ugyanabba az irányba mutatnak, amerre Hamvas is írásain keresztül. A megszólaltatott középkori zene és annak előadásmódja a lehető legmegfelelőbben illeszkedett ebbe az elképzelésbe.

A szombat délelőtt a szokásos túrával kezdődött. Ilyenkor az érdeklődők együtt kilátogatnak a település közelében található magányos, sok megpróbáltatáson keresztül ment, zord sziklák közül kinőtt, ma is büszkén nyújtózkodó hárshoz, ami Hamvas Béla „Fák” című esszéjét ihlette. A rövid túrát könnyed pálinkázás, beszélgetés, versmondás, majd ebéd követte.

Délután Kurucz Anikó tartotta meg két frissen megjelent Hamvasról szóló könyvének bemutatóját. Az irodalomtörténész elmondta, hogy szívügyének tartja a hamvasi életmű sorsát. A tudományos-akadémikus megközelítés által szerinte közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a fősodratú kánonban is elnyerje méltó helyét az író. Akárhogy is, a Hamvas nyelvgondolkodását tudományos igénnyel vizsgáló mű (Hang, szó, személy) mindenképpen hiánypótlónak nevezhető az író még árnyaltabb megismerése és megértése szempontjából.

Kurucz Anikó ismertetőjét parázs beszélgetés követte. Stamler Ábel vallástudós intézett némileg provokatívnak tűnő kérdéseket Várhegyi Miklóshoz, hazánk legnagyobb Hamvas-szakértőjéhez. A több mint egyórás disputa során – ahol a felek pont akkor jöttek igazán elemükbe, amikor már lejárt az idejük – egy égető téma tisztázásába mentek bele mélyebben. Ehhez előzetesen tudni kell, hogy a szerző hagyatékának korábbi gondozói sok esetben nem kezelték Hamvas írásait megfelelő alázattal. Az életmű előző kiadása hiányos vagy megmásított részeket is tartalmaz, következésképp nem tekinthető százszázalékosan hitelesnek. Ma már jobb kezekben van az életműkiadás, az originális írásokat Hamvas Béla kiskönyvtár néven újra elkezdték megjelentetni. Ez azonban felveti azt a problémát, hogy nagyon sokféle Hamvas-mű került az utóbbi időkben piacra, amik közt egy laikus nehezen tud eligazodni. A beszélgetés végül arra hegyeződött ki, hogy a hagyaték jelenlegi gondozóinak van némi felelőssége abban, hogy ezt a külvilág számára a közeljövőben egyértelműbbé tegyék, hiszen az esetleges félreértéseknek csak így lehet igazán elejét venni.
Ezután, a rendezvényt megkoronázandó, borkóstoló volt Balatonfüred egyik legkiválóbb pincészeténél. A kitűnő borok élményét tovább színesítette a pörgős vajdasági népzenét játszó Ethnokor zenekar, akik felejthetetlen hangulatot varázsoltak a terembe.

A szervezők, a Hamvas Béla Asztaltársaság tagjai ismét kitettek magukért. A látogatóknak egy igen színvonalas kultúrabombában lehetett részük. Jövőre ugyanekkor ugyanitt.