Március 18–19-én rendezték meg idén a Balatonfüreden már hagyománynak számító Hamvas Napokat. A kulturális esemény célja, hogy felhívja a figyelmet Hamvas Bélára (1897–1968), hazánk egyik legkiemelkedőbb 20. századi írójára, aki apránként növekvő ismertsége és viszonylagos elismertsége ellenére a mai napig nem kapta meg azt a megbecsülést, amire szerteágazó munkásságával többszörösen rászolgált. Ilyenkor neves szakértők, kutatók és irodalmárok előadások, kerekasztal-beszélgetések és felolvasások formájában igyekeznek közelebb hozni a szerző szellemiségét a hallgatósághoz vagy éppen elmélyíteni az érdeklődők már meglévő ismereteit.
A pénteki nap fő témája az „európai kultúra válsága” volt, ami magát Hamvast is kiemelten foglalkoztatta. Ennek nyomán Can Togay filmrendező, költő és Prőhle Gergely volt berni nagykövet megpróbálták körüljárni az európaiság, a kultúra és a válság fogalmait. A beszélgetés egyik konklúziója az volt, hogy ha látunk is olyan folyamatokat, amik aggodalomra adnak okot az európai kultúra sorsát illetően, a válság jelenségét nem szabad egyoldalúan kezelnünk. Ha nem is minden vonatkozásban, de a kultúra továbbra is virágzik, jó példa erre a szóban forgó rendezvény, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy a negatívumok elhomályosítsák a látásunkat, és elfeledkezzünk azokról a javakról, értékekről, amikre ma is lehetőségünk van rábukkanni.
A napot Nagy Csaba, Magyarország egyik legkitűnőbb lantosa előadása zárta, akit a nemcsak varázslatos hangú, de varázslatos megjelenésű Király Nóra kísért énekével és hárfajátékával. A Hamvas Napok szerves velejárói olyan Hamvashoz közvetlenül nem feltétlenül köthető, de az általa képviselt hagyományhű szellemiséghez szervesen kapcsolódó kulturális események, amelyek a művészet más formáin keresztül ugyanabba az irányba mutatnak, amerre Hamvas is írásain keresztül. A megszólaltatott középkori zene és annak előadásmódja a lehető legmegfelelőbben illeszkedett ebbe az elképzelésbe.
Délután Kurucz Anikó tartotta meg két frissen megjelent Hamvasról szóló könyvének bemutatóját. Az irodalomtörténész elmondta, hogy szívügyének tartja a hamvasi életmű sorsát. A tudományos-akadémikus megközelítés által szerinte közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a fősodratú kánonban is elnyerje méltó helyét az író. Akárhogy is, a Hamvas nyelvgondolkodását tudományos igénnyel vizsgáló mű (Hang, szó, személy) mindenképpen hiánypótlónak nevezhető az író még árnyaltabb megismerése és megértése szempontjából.
A szervezők, a Hamvas Béla Asztaltársaság tagjai ismét kitettek magukért. A látogatóknak egy igen színvonalas kultúrabombában lehetett részük. Jövőre ugyanekkor ugyanitt.