Az eseményen közreműködtek Hegedűs D. Géza és Takács Katalin színművészek, illetve Binder Károly zongoraművész. Az estet Navarrai Mészáros Márton újságíró konferálta. Köszöntőt mondott Török Petra főigazgató, az albumot L. Simon László és Zsille Gábor méltatta. A kötet a Magyar PEN Club gondozásában jelent meg.
Török Petra köszöntőjében azt kívánta, segítsen az irodalom mindannyiunknak megérkezni, otthont találni
és ezen az estén itthon lenni a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ezután vetítést láthattunk a vers-kép album képeiből. Néhány különösen megragadott, egy zárt ablakra vetülő faárnyék, sárkunyhóból kijövő gyerek, fekete ruhás idős asszonyok, arcukon, mintha kéregbe, belevésve az életük. Fegyverrel játszó kisfiú, nagymamája ölében. A Libegő ülőkéi a ködben, üresen. Meztelen próbababát átszellemülten ölelő férfi, egy öregember lehajtott feje, hátulról, a ráncok kitöltik a képet, arca nem látszik, csak keze, dörgöli a szemét, vagy sír. Ima a Siratófalnál, szögesdrótra felakadt szék, ingek, egymás mellett egy fekete és egy fehér. Játék babát dédelgető csimpánzok, csókok, felhőbodrok, tengerhabok, alma és polip. Olyan mester munkája, aki az élet nagy kérdéseiről leheletfinoman nyilatkozik meg.
Turczi István és Révész Tamás könyvében a vers és a fotográfia egyenrangú társak
Fotó: Székelyhidi Zsolt
Navarrai Mészáros Márton ismertette a műsor programját, bemutatta az est szereplőit. A szerzőket, Turczi István József Attila-, Babérkoszorú- és Prima Primissima-díjas költőt, írót, műfordítót, szerkesztőt, egyetemi doktort, irodalomszervezőt, a Parnasszus folyóirat és kiadó alapító főszerkesztőjét és Révész Tamás Joseph Pulitzer-díjas, Balázs Béla-díjas fotóművészt, fotóriportert, egyetemi tanárt, Hegedűs D. Géza, a Nemzet Színésze-díjjal kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Takács Katalin Jászai Mari-díjas színművészeket, érdemes művészt, Binder Károly Erkel Ferenc-díjas zongoraművészt, zeneszerzőt és L. Simon Lászlót, írót, költőt, kultúrpolitikust, valamint Zsille Gábor költőt, műfordítót, publicistát, szerkesztőt.
Hegedűs D. Géza elszavalta a kötet címadó versét, Miféle épület az a katarzis, zengett a jól ismert hangon, lúdbőrt csalva a közönség karjára. Utána Takács Katalin mondta el Turczi E.T. című versét, amiben a költő kisfiának mesél. „A fantáziánál nincs egyszerűbb szerkezet”, hangzott a végszó, Takács Katalin orgánuma messzi galaxisokba repített. Hegedűs D. Géza a Zuglói alkonyt olvassa, melyet Turczi Zelk Zoltánnak írt. „A felhők, akár egy cigánytábor, lassan tovább vonulnak”, ez a sor a kötet borítóját idézi. Takács Katalin Turczi Egy ukrán költő halálára című versét szavalta, mely Makszim Krivcov emlékére íródott. „Makszim Krivcov, /harminchárom éves költő, / elrejtőzik a versei alatt / és visszabújik a nevébe.” (…) „A férgek sokat tudnak / a feltámadásról.” A vers alatt Binder Károly visszafogottan improvizálva festett kísérteties atmoszférát.
Binder fergeteges, felkavaró zongorajátékával mintha jégcsapokat ütögetett volna,
majd a fagyott folyót kettérepesztő rianásig fokozta a dinamikát.
L. Simon László, Turczival közös, régi ismeretségük élményeit idézte, Turczit olyan „szent őrült”-nek nevezve, aki elképesztően sokat dolgozik a magyar irodalom ügyében – írótáborai, irodalmi estjei, a tehetséggondozás által.
Turczi István versét szavalja nagy átéléssel Hegedűs D. Géza
Fotó: Székelyhidi Zsolt
Az Amerikában élő Révész Tamás saját munkásságán kívül a világ fotóművészetének legjavát hozza évről évre Budapestre az értő és a művészet szabadságát komolyan vevő közönség számára. Kettejük találkozása a bemutatott kötet. A fotók nem kerülnek másodlagos szerepbe, hanem egyenrangú alkotótársakról van szó. Nem lehet eldönteni, hogy a verset illusztrálja a fotó, vagy a képhez írták a verset. Nem azt örökítik meg, amit maguk előtt látnak, hanem amit magukban látnak, és kettejük világa folyamatos párbeszédet folytat a vers-fotó albumban. L. Simon hangsúlyozta a nyomtatott könyv pótolhatatlanságát, mert a könyv a kultúra tapintható, szagolható hordozója.
Meglepetésvendégként színpadra lépett Földes László Hobo, aki Turczi Megkezdődött című költeményét adta elő.
„Reggel nyolc óra húsz perc, / a hőmérséklet plusz öt fok, / az ég felhős, esőre áll. / A nagy sárga kocsi hármat dudál. / Megkezdődött a társadalomtalanítás.”
A továbbiakban a két színművész szavalt, és Binder Károly zongorázott.
A zene és költemények után az album egy újabb méltatása következett, Zsille Gábortól. Ő többek között a kötet párbeszédjellegét és összművészetiségét emelte ki.
Újabb felolvasóblokk és zene után elérkezett az est fénypontja, színpadra állt a két alkotó, Révész Tamást most láttam először életnagyságban. Révész Turczinak egyik kedvenc képét adta születésnapi ajándékként.
A megnyitó műsor után a kötetet meg lehetett vásárolni, kígyózó sorokban álltak a dedikációra vágyók.
Az estet állófogadás zárta, melyen a jelenlévők a Száraz Pincészet boraival koccintottak.
