„A nyugati civilizáció éppen most éli harmadik intenzív találkozását az iszlámmal” – olvashatjuk Szathmári Botondnak, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanárának az iszlám vallásról szóló könyve fülszövegében. És valóban, az első találkozásunk még a középkorban történt, amikor a Nyugat a hihetetlenül gazdag, orvoslással, csillagászattal, matematikával, filozófiával foglalkozó iszlámmal került kapcsolatba, s akkor még sokat tanulhatott tőle.
A második találkozás már kiábrándítóbb volt, ez a török hódítókat jelentette, és ez a mostani migrációs iszlám talán még elkeserítőbb. Ezzel együtt hasznos megismerni őket, sőt, ma már szinte kötelező, hiszen napjainkban a kereszténység mellett az iszlám a legnagyobb lélekszámú és legnépszerűbb világvallás.
Szathmári irodalmi igényességgel megírt művében nem csupán alapos tudósi rendszerességgel tárja elénk a muszlim világ rétegeit egészen a kezdetektől, az előzményektől, Mohamed színre lépésétől a népi irányzatokon, a szúfizmuson át a mai szektákig, hanem olyan érdekes szegmensekkel is foglalkozik, mint a nők jogai az iszlámban. Ezenkívül számos olyan tévhitről, előítéletről rántja le a leplet, melyek a köztudatban az iszlám valláshoz kötődnek, pedig semmi közük hozzájuk.
Nem utolsósorban a nekünk fontos és ismert személyekről, mint például Jézusról és Ábrahámról szintén olvashatunk a műben, akárcsak
a Koránban.
