A 2017 januárjától kulturális rendezvények helyszíneként és kutatóhelyként működő Kertész Imre Intézet a névadó munkái mellett Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli. Az intézet kiemelt célja a tulajdonába került hagyatékok és kiadatlan művek, a szerzőkről szóló irodalmi anyagok feldolgozása, publikálása és az alkotók emlékének méltó ápolása. Az intézetnek otthont adó épület eredetileg 1907-ben épült, majd 2018-ban Szalai Tihamér építész tervei alapján Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet létrehozó és működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója újíttatta fel.

A Kertész Imre Intézet szervezésében Pilinszky János halálának 40., születésének pedig 100. évfordulója alkalmából féléves programsorozat indul, amelynek célja a költő műveinek minél szélesebb körben való megismertetése, és szellemi örökségének ápolása. Az 1921-ben született, és 1981-ben elhunyt Pilinszky János egyedülálló jelensége a magyar irodalomnak, akit bár a korábbi irodalompolitika hosszú évekig mellőzött, mégis páratlan népszerűségre tett szert az olvasók körében.

Schmidt Mária az intézet létrehozásával kapcsolatban felelevenítette, hogy legfőbb szándékuk olyan találkozóhely, egyben kultúrtér életre hívása, ahol különböző művészeti ágakban született művekkel a szélesebb közönséghez is közel hozhatják a XX. század legjelentősebb alkotóit, akiknek a tevékenysége, gondolatai, szellemisége teszi elevenné azt a történelmi korszakot, amelynek a feldolgozásával és bemutatásával a közalapítvány elsősorban foglalkozik. „Mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy a művészetek és különösen az irodalom képviselői által átélhetővé tett korszakok, események, megszenvedett történetek, a szélesebb közösség számára olyan adalékot adjanak, ami bemutatja számukra azokat a korszakokat, amikről beszélni szoktunk. Emellett kiállításokat, konferenciákat szentelünk jelentős alkotóknak, többek között Szolzsenyicinnek és Albert Camus-nek, most pedig Pilinszky-emléksorozattal és -rendezvénysorozattal készültünk.”

Színes kulturális programok és pályázatok

Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész tolmácsolásában összeállítás hangzott el Pilinszky János esszéiből, majd Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója ismertette a féléves programsorozatot és a hozzá fűződő pályázatokat. A Pilinszky 100 programjai május 27-én, Pilinszky János halálának 40. évfordulóján indultak, és november 27-én, a költő születésének 100. évfordulóján zárulnak. Egy zenei, egy képzőművészeti és egy diákoknak szóló videós pályázatot írtak ki, ezek közül a Pilinszky másként nevű zenei pályázatra már lehet jelentkezni, s augusztus 31-ig várják a pályaműveket. A második pályázatot, a Kertész másként címűt, képzőművészek, iparművészek, grafikusok és fotóművészek számára hirdették meg együttműködésben a MANK Nonprofit Kft.-vel. A harmadik pályázat – melyet később hirdetnek meg – Pilinszky munkássága által inspirált videók készítésére hívja majd fel kifejezetten a középiskolásokat.
Szintén a középiskolásoknak szólnak az ősztől induló irodalmi foglalkozások, amelyeket a Kertész Imre Intézetben tartanak, és Pilinszky versein, elméleti szövegein, interjúin keresztül mutatják be a költő életét, művészetét.
Május 27-én nyílt meg az intézet előtt egy kültéri vándorkiállítás, június 9-től pedig havi egy alkalommal beszélgetéssorozat indul Pilinszky munkásságáról. Emellett a szervezők ingyenes, de regisztrációhoz kötött tematikus városi sétát is terveznek, melynek során Pilinszky életének meghatározó helyszíneit keresik fel.

Bővülő hagyaték és egy új antológia

Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója kiemelte: az intézet megalakulása tette lehetővé, hogy Pilinszky magántulajdonban lévő vagy elkallódásra ítélt kéziratainak felkutatásához és biztonságos megőrzéséhez közgyűjteményi háttér álljon rendelkezésre. Az intézet évek óta részt vesz aukciókon és kéziratgyűjtőkkel is tartja a kapcsolatot, aminek köszönhetően többszáz oldalnyi, különböző műfajú dokumentum gyűlt össze. Emellett az intézmény tulajdonába került az a több mint 650 levélből álló irategyüttes, amelyet a költő nagyrészt francia nyelven írt szerelmének, Jutta Scherrernek. Hafner Zoltán arról is szólt, hogy Ők címmel antológiát készülnek megjelentetni, Pilinszky egykori tervének szellemében, aki halála előtt összeállítani szándékozott saját és mások által írt kedvenc verseit.

A sajtótájékoztatót követően a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány felavatta az Izabella utca 52. szám alatt található Pilinszky emléktáblát, ahol a költő 1962-től 1969-ig élt.