Ezek a témák persze nálunk sem ismeretlenek. Tanárhiány, pedagógusbérek, tanársztrájk, oktatási reform.
Szlovákiában 2020-ban Branislav Gröhling, a Szabadság és Szolidaritás politikusa kapta az oktatási tárcát, és miniszterségének kezdetén máris liberális oktatási megújulást hirdetett. Megnyitotta a tankönyvpiacot, internetes oktatási platformot hozott létre, ahonnan a tananyagok távolról is, ingyenesen elérhetők, a minisztérium épületében mintaiskolát rendezett be, a mintaprojektet átvevő iskolák számára külön támogatás igénylését tette lehetővé: az első száz ilyen iskola számára hárommillió eurót.
Az igazi reformtervezetet, a Modern Oktatás (Moderné školstvo) nevet viselő programot hosszas előkészítés után 2022 januárjában mutatta be. Készítői egyenesen időugrásról beszéltek a XXI. századi oktatásba: a lexikális tudásanyag radikális csökkentésével, a gyakorlati képességek fejlesztésével, az oktatás digitalizációjával, a bürokrácia csökkentésével és a tanárképzés fejlesztésével. Megszüntetik az alsó és felső tagozatot, a tanítást pedig tématerületek, ciklusok, például digitális, környezetvédelmi és pénzügyi ismeretek köré csoportosítják. Az iskola szabad kezet kap, melyik ciklust melyik évfolyamban oktatja. Az első iskolák 2023 szeptemberétől, 2026-tól pedig a program mindenütt kötelezővé válik. A megvalósítást a minisztérium mentorhálózata segíti.
Persze nem mindenki lelkes. A tervezetet az ellenzék is, sok iskolaigazgató is bírálta, főleg azért, mert az iskolánként eltérő ciklusokban zajló oktatás lehetetlenné teszi majd az iskolaváltást.
Ennél is nagyobb vita bontakozott ki a tanárfizetések emeléséről. Igor Matovič, a 2020-as választások nyertese, korábbi miniszterelnök, mai pénzügyminiszter még ellenzékben a leghangosabban a pedagógusok bérkövetelése mellett állt ki. Ám a rendezés sokáig elmaradt.
A kollektív szerződés alapján járó, idei nyári háromszázalékos emelés csak az elégedetlenséget fokozta, az inflációt sem fedezte. Júniusra az a fonák helyzet is előállt, hogy a fizetésemelésért tüntető tanárokhoz Gröhling oktatási és Matovič pénzügyminiszter is csatlakozni kívánt, persze ki-ki a másik minisztériuma elé akart vonulni. Július elejére végül megszületett a megállapodás az általános közalkalmazotti bérrendezésnél is kedvezőbb ajánlatban, és a sztrájkbizottság feloszlott.
A helyreállítási alapból egymilliárd eurót különítenek el béremelésre. Az idei egyszeri ötszáz eurós bérkiegészítés után 2023 januárjától tíz százalékkal, szeptembertől pedig további tizenkettő, összesen 26,9 százalékkal emelik az oktatásban dolgozók bérét.
Persze mindkét miniszter a saját sikereként tekint a megoldásra, Gröhling az oktatásügy társadalmi presztízsének elismeréseként, Matovič pedig a kormány felelős gazdálkodásának eredményeként, hiszen idén kisebb költségvetési hiánnyal számolnak, mint a Covid, az infláció és a háború előtt, 2019-ben volt.
A cseh általános iskolák is átfogó reformtervektől hangosak. A tavalyi választások után alakult új kormány első, STAN-párti oktatási miniszterének, Petr Gazdíknak tervei szerint 2024 szeptemberétől a kisiskolások kevesebb memorizálandóval, inkább az információk feldolgozásának módjaival és az összefüggések felfedezésével ismerkednek majd.
A cseh reformok kidolgozása tavaly kezdődött, széles körű nyílvános vitával és a szülőknek szánt információs kampánnyal.
A fő irány itt is a lexikális tudás csökkentése a gyakorlati ismeretek javára. Az átalakítás első lépéseit idén kezdik bevezetni. Ám sok szakember és szülő félti az oktatás színvonalát. A reform kidolgozói szerint a mentális egészség, a kommunikáció, a kapcsolatépítés, az egészség és a személyiségfejlődés témája nagyon hiányzik az általános iskola tananyagából, most pedig nagyszerű alkalom kínálkozik a radikális átalakításra, hiszen a távoktatás idején a szülők figyelme is az oktatási kérdések felé fordult, már sokkal értőbben tekintenének a reformfolyamatra, látják, több sport kellene, mert keveset mozognak a gyerekek, vagy médiaoktatás, hiszen baj, hogy a diákok nem tudják, a média hogyan veszi őket célba. Jó lenne, ha a tanárok projektszemléletben oktatnának, az aktualitásokat beépíthetnék a tantervbe. A reformtervek sikerét segítheti, hogy az ellenzéki ANO oktatási árnyékminisztere, Ivo Vondrák is támogatta az elképzeléseket, és az idén júniusi miniszterváltás, a szintén STAN-párti Vladimír Balaš kinevezése sem akasztotta meg a folyamatot.
Persze több hangos bírálója is akad a tavasszal napvilágot látott terveknek. Az egységesített oktatástól az alternatív iskolákat féltik, a 3., az 5., a 7. és a 9. osztályban kötelező alapteszteket felesleges, könnyen felejthető tudáspróbának tartják, elutasítják a második idegen nyelv oktatásának fakultatívvá tételét. A minisztérium szerint azonban minthogy jelenleg a gyerekek harminc százaléka nem tudja elsajátítani a szükséges alapokat, az egységesített oktatás, az alaptesztek éppen ezen segítenének. A tárgyakat alap és fejlesztő részre osztanák, az osztályok jobban haladó, érdeklődőbb diákjai így az alapokon kívül is ismereteket szereznének. A bírálók szerint ez a duális képzés irreális, csak a tanárok amúgy is nagy leterheltségét növelné, jobban támogatnák a plusz órákban választható tárgyak bevezetését. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a hirtelen reform, a tanárképzés átalakítása nélkül, komoly zavarokat okozhat.
A tanárok és általában az értelmiségi lét társadalmi megbecsültsége magas. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pedagógusbérekkel kapcsolatban ne merülnének fel követelések. A fő mutatószám szerint, amelyet az előző kormány és a szakszervezetek is elfogadhatónak tartottak: a tanárok bruttó átlagbére a mindenkori átlagbér százharminc százaléka legyen. Persze sokan ezt is keveslik, mondván, az országos átlagbérbe beszámítják a képzettséget nem vagy alig igénylő munkák után járó bért, így a magas képzettséget és állandó továbbképzést igénylő tanári munka 1,3-as szorzója elég alacsonynak számít.
Tavaly a bruttó pedagógus átlagbér nyolc százalékkal, 47 590 koronára (körülbelül hétszázezer forintra) emelkedett. Petr Fiala kormányprogramjában ígéretet tett a százharminc százalékos arány betartására, úgy, hogy a bérkiegészítések, juttatások béren belüli aránya húsz százalék. Az oktatási törvény módosítása alapján azonban 2024 januárjától már kötelező, hogy a pedagógusbér az előző naptári év átlagbérének 1,4-szerese legyen. A minisztérium szerint a bérgarancia növelni fogja az oktatás minőségét.
A pedagógushiány is komoly probléma. A tanárok átlagéletkora 47,2 év, a legnépesebb korosztályok 2035-ig nyugdíjba mennek, a pályakezdő pedagógusoknak pedig mintegy harmada gondolkodik szakmaváltáson az iskolába lépést követő első években. A folyamat megállítása érdekében szervezési, adminisztrációs feladatokat végző kísérőtanári, asszisztensi posztot, valamint a pályakezdő kollégákat két évig támogató pedagógusok alkalmazásának rendszerét vezetik be.
A lengyel oktatásban nagy, átfogó reformot nem terveznek. A társadalmi ismereteket felváltó új tantárgy, a HiT, a történelem és a jelen (Historia i teraźniejszość) felmenő rendszerben történő bevezetése jelenti szeptembertől az egyetlen újdonságot. Az 1945 és 2015 közötti korszakot öleli fel, amelyre általában már nem jut idő a történelemoktatásban. Ennek keretében ismerteti meg a diákokat a modern világ kihívásaival. A tárgyhoz tartozó tankönyv több kritikát is kiváltott, sokan túlideologizáltnak tartják. Przemysław Czarnek oktatási minisztert a rendszer legsúlyosabb problémája, az alacsony tanári bérek és az ebből fakadó elvándorlás okozta tanárhiány miatt azonban ennél sokkal több támadás éri. A legutóbbi 4,4 százalékos béremelés, majd a májusi néhány tucat złotys kiegészítés sem javított a helyzeten a 14 százalékos infláció mellett, a pályakezdő pedagógusok az egyik legrosszabbul kereső társadalmi réteghez tartoznak. A tanárok tömeges elvándorlása, nyugdíjba vonulása hamarosan jelentős problémákat fog okozni. Ráadásul több ezer menekült ukrajnai gyerek integrálása terheli az iskolákat.
Nagyobb demonstrációra eddig nem került sor, de a szakszervezet a nyár folyamán kérdőívvel kéri ki a pedagógusok véleményét, a tanév kezdetére, szeptemberre pedig a sztrájk lehetőségét sem zárja ki.
