A rendkívüli szertartásra először kerül sor azóta, hogy VIII. Henrik király kiszakadt a római egyház kötelékéből (1531), mivel a pápa nem volt hajlandó semmisnek nyilvánítani házasságát Aragóniai Katalin spanyol hercegnővel. Az egyház államügyekben való illetékességét tagadó lépés kibontakoztatta a reformációt a szigetországban, és persze kihatott az egész keresztény világ vallási életére. A király lett Anglia Egyházának (vagyis az anglikán egyháznak) is a feje, legfőbb kormányzója, és a törvény előírása szerint nem lehet más, csak protestáns, ezért a pápával közös istentiszteleten való részvétele példátlan.

1536 és 1914 között Nagy-Britannia semmilyen formális diplomáciai kapcsolatban nem állt a Szentszékkel. 1914-ben is csak „különleges vatikáni missziót” létesített, hogy az első világháború alatt ne csak a központi hatalmak érintkezhessenek a pápával. 1923-ban a misszió követséggé alakult át. A második világháború után az államközi kapcsolatok felélénkültek. II. Erzsébet királynő ismételten találkozott pápákkal, de a teljes nagykövetségi szintű kapcsolat csak 1982-ben jött létre – ez tette lehetővé, hogy a történelemben először egy pápa (II. János Pál) ellátogathasson az országba.  Azóta az államközi kapcsolatok rendszeresek és gyümölcsözőek.

Az 1830-as években jórészt John Henry Newman nevéhez fűződő Oxfordi Mozgalom révén megerősödött az úgynevezett anglokatolicizmus, vagyis az a törekvés, hogy az anglikán egyház visszatérjen a reformáció előtti liturgia és tanítás több eleméhez. John Henry Newman ugyan katolizált, de a mozgalom máig hat, még ha kulcskérdésekben, az úrvacsora természetében és a nők felszentelésében (legutóbb nő lett Canterbury érseke) élesen elválnak is az álláspontok. Ferenc pápa 2019-ben szentté avatta John Henry Newmant, tette ezt az anglokatolicizmusra való tekintettel, illetve arra is, hogy II. János Pál tiszteletreméltóvá nyilvánította, és 2001-ben kezdeményezték boldoggá avatását. Károly – még hercegként – részt vett a szertartáson.

 

Nyitókép: Michelangelo: Az utolsó ítélet, Sixtus-kápolna (fotó: Wikimédia)