Bogárdi Szabó István református lelkész, korábbi püspök Angyali (üdvözlet is) című vezércikke szerint az angyal összeköti, amit az ember szétszakított, fényességet hoz az éjszakában, meghirdeti a szabadulás jó hírét. „Jászolbölcsőben fekszik az ég Királya, induljatok és lássátok!”

Assisi Szent Ferencet tekintik a betlehemállítás kezdeményezőjének, ám az első élő betlehem különbözött a mai romantikus ábrázolásoktól. Varga Kapisztrán szerint Ferenc azt akarta érzékelni és látni, hogy Jézus kezdettől fogva szegény volt, nélkülözött, szükséget szenvedett (Grecciói karácsony 1223-ban).

Balázs D. Attila A bazilikától a rotundáig címmel válogat képeslapgyűjteménye különleges darabjai közül, bemutatva a kassai dómtól a verespataki plébániatemplomig a hazai katolikus templomépítészet néhány ikonikus példáját.

Hollandok sokasága vásárol tanyát a magyar pusztaságban. Egy Parasztház az erdőszélen, Borzák Tibor családjának egykori otthona a nyugdíjas Dirk birtokába került, aki szülőföldjét elhagyva itt lelt szabadságra, s nyugalomra.

Aktuális rovatunkban Petőfi karácsonyi lakomájáról, Bartók befejezetlen Brácsaversenyének új rekonstrukciójáról, a Magyar Rádió egykori épületeinek sorsáról, a katolikus újságíróknak szervezett gyulafehérvári tanulmányi napról, Lech Wałęsa állítólagos ügynökmúltjáról, a nigeri embercsempészet megerősödésének veszélyéről, a holland választásokról és az ENSZ klíma-csúcstalálkozójáról olvashatnak, és Szerdahelyi Csongor főszerkesztő mond köszönetet olvasóinknak, szerzőinknek a mögöttünk hagyott esztendő ajándékaiért.

Húsz esztendeje Magyarország prímása Erdő Péter bíboros érsek, akivel Szerdahelyi Csongor készített ünnepi interjút a közösségek megszólításáról, az egyházmegyei zsinatról, a városmisszióról, a magyar boldoggá avatások katartikus élményéről, emlékezetes zarándoklatokról, a kánoni vizitációkról, az eucharisztikus kongresszusról és a püspöki szinódusról (A főpásztor karácsonyi kívánsága).

A háttérben, szerényen, de szívósan dolgozva a világháborút követő demokratikus kísérlet meghatározó egyénisége volt B. Farkas Ferenc parasztpárti politikus, aki a politikai szerepvállalást morális kötelességének érezte. Farkas Judit Antónia kutatóként és családtagként eleveníti fel a kommunista diktatúra által félbetörve is nagyszabású életutat.

Joseph Ratzinger és Jürgen Habermas nevezetes dialógusát idézi fel Zelnik József (Karácsonyi párbeszéd), aki szerint az emberiség ma minden korábbinál intenzívebben képes alkotni és rombolni; e veszély felismerése ültette egy asztalhoz Európa „két szellemi pápáját”.

Rosszkedvünk tele címmel Navracsics Tibor az Európai Unió megtépázott egységéről ír, fájlalva, hogy a brexitet követően a viták a jövő nagy tervei helyett immár jobbára a jelen túlélésének módjai körül folynak. Az Európai Parlament hatáskör hiányában bélyegez meg tagállamokat, a Bizottság egy doktriner jövőképre hivatkozva büntet és jutalmaz, egy soha nem létezett egység nevében próbálván felszámolni Európa sokféleségét.

Király Miklós szerint recseg-ropog a világrend, a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog szabályozó ereje és tekintélye foszladozik, újra teret nyer a gazdasági nacionalizmus (Törékeny világrend).

Henry Kissinger – a Rend őrzője sosem a nagy hadvezéreket tartotta sokra, hanem azokat, akik az egyensúlyi állapot felismerésével békét tudtak teremteni. Baranyi Tamás Péter szerint az ukrajnai háború kapcsán is azt hangsúlyozta: meg kell állapodni, és tiszteletben kell tartani egymás érdekeit.

A feminizmus lemondott az anyákról – állítja Laborczi Dórának Mary Harrington, a Feminizmus a progresszió ellen című könyv szerzője, aki szerint kiváltság (s nem elnyomás, ahogy sokan szeretik beállítani), hogy otthon maradhatott kicsiny gyermekeivel. Meggyőződése, hogy a XIX. század polgári társadalmát politikai, kulturális és vallásos mozgalmaikkal voltaképpen a nők irányították.

Szakolczay Lajos a Kortárs fél évszázaddal ezelőtti erdélyi kéziratgyűjtő körútjára, az ebből született jubileumi szám tanulmányaira, a közös munka több tucatnyi jeles résztvevőjére emlékezik vissza, amikor az illyési ötágú síp a szomszéd népek magyar és idegen nyelvű alkotóit is magába ölelte (Petőfi világszabadságának jegyében).

Nagy összefüggések között akar száguldozni Juhász Kristóf, táltos paripák, legkisebb királyfik, világszép királykisasszonyok, sárkányok, beszélő rókák meg hasonló, becsületes népek társaságában, ezért kezdett meséket gyűjteni és írni, az országot járva, helyi meséket mondva helyieknek (Meséről és mesemondásról).

A magát több ízben demonstratívan hitetlennek kijelentő Határ Győző hitéről elmélkedik az egykori jezsuita tanárának, Tornyos Gyulának ajánlott Elesni jó című verse kapcsán Zatykó László (Határtalan Határ-zsenialitás).

Határ Győző verse mellett Sajgó Szabolcs lettél test mindörökké című költeményét olvashatják.

Sajgó Szabolcs recenziója (Júdás kötelén elalvó irgalom) szerint Fabiny Tamás Júdás, az elveszett tanítvány című, korábbi habilitációs értekezésén alapuló kötete iskolapéldája annak, hogyan lehet minőségi kompromisszum nélkül a nagyközönség számára is érdekessé tenni egy kutatás eredményét. Júdás történetét vizsgálva jobban ráébredhetünk az isteni irgalom mélységére.

Három ismertebb, nagy Árpád-kori templomunk mellett a negyedik, a zalai lankán álló, téglafalaival a többitől elütő premontrei apátsági templom csöndben életre kelt (Türje örök). Róna Katalin bemutatja hányatott történetét, s tudományosan megalapozott, hiteles műemléki helyreállítását.

Több ikonikus épület megtervezésével a háta mögött kapta a felkérést a huszonnyolc éves Kós Károly, hogy vegyen részt a ma Wekerle-telepként ismert városrész központi terének kialakítására kiírt pályázaton. S noha korábban nem foglalkozott városépítészettel, az ő koncepciója lett a nyertes (Nagy Gábor: Kós Károly és a korszerűség).

Budapest megszületését követően három önálló település közös jövőképe alapján, sok évtizedes fejlesztés eredményezte a világon egyedülálló egységes településképet. Nagy Gergely szerint fővárosunk jövőképét saját jelenben élő múltja képes meghatározni, mára azonban háttérbe szorul a kulturális-történeti települési érték, a fejlesztők nem várost építenek, hanem a minél nagyobb haszon érdekében házakat emelnek (Merre tovább, Budapest?)

Fábián László szerint a neves építész, Kévés György galériájával minden hivatalos támogatás nélkül végezte azt a munkát, amit intézményeknek, jól fizetett munkatársaiknak kellett volna megtenniük (A dolgok valahogy mindig összeállnak).

Virág Ágnes szerint a budapesti Renoir: A festő és modelljei című kiállítás nemcsak a festő munkásságával, hanem családjával és baráti körével is megismertet portréin, a modern élet képein, a családi zsánerképeken, az enteriőrökön és az aktábrázolásokon keresztül (Boldogan simogatta a gödröcskéket).

Losonczy István színvilágáról beszélget Szekáry Zsuzsanna a művésszel a K.A.S. Galériában megtekinthető Szín = Tér című kiállításán látható műveit bemutatva (A spektrum színeinek teljessége). A művész a látható színtartomány teljességének ábrázolására törekszik, hogy a szín- és tónusátmenetek a lehető legintenzívebb térélményt sugározzák a képfelületeken.

Sajdik lovai a sajtóban nyargalnak; egy derűs pillanat, s már tűnik is tova a rajz hatása. Karakteres rajzkészsége, sajátos szatirikus látásmódja, s feledhetetlen rajz-mesefilm alakjai révén azonban Szerényi Gábor szerint az immár a Nemzet Művészei sorába lépett karikaturista élő legenda, s nem utolsósorban utolérhetetlen anekdotázó.

Musicalénekes szeretett volna lenni a világhírű operaénekes, Rost Andrea, s ma már jótevőjének tartja Vámos tanár urat, aki nem vette föl a Színművészeti Főiskolára. Ám, mint Réfi Zsuzsannának elmondja, szívesen kalandozik más műfajok felé, s fiatal művészekkel operastúdiót szervez Mozart műveinek előadására (Kislányok, a színpadra be kell jönni).

Immár huszonkettedik alkalommal rendezték meg a Lezsák Sándor és Sára Sándor által életre hívott Lakiteleki Filmszemlét, amelyről a zsűri munkájában egy évtizede részt vevő Gazsó L. Ferenc ad vállaltan szubjektív összefoglalót (Dokumentumfilmek és diákmozik).