Balogh Elemér Alkotmányunk szegletköve című vezércikkében az Aranybulla jelentőségét méltatja, amelynek keletkezése szinkrónban volt Európa politikai és jogi folyamataival.

Történetírásunk „szent öregjének” emlékeiből címmel Miskolczy Ambrus az egyik legnagyobb magyar történész, Mályusz Elemér legközvetlenebb munkatársai, sőt családja elől is eltitkolt, Soós István által most közzétett emlékiratait ismerteti.

Emlékezetpolitika és tudomány címmel Schlett István Hatos Pál Az elátkozott köztársaság és a Rosszfiúk világforradalma című monográfiáit elemzi. A szerző az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság történetét az emlékezetpolitikai hadakozások köréből kiemelve történészként közelítette meg, arra keresve a választ, hogyan történhetett meg az, ami megtörtént, és miért úgy zajlottak a folyamatok, ahogyan végbementek.

Gali Máté Erdélyi magyar baloldali hagyomány címmel Főcze Jánosnak, az országos levéltár történészének A MADOSZ Baloldali magyar történet a Román Királyságban (1934–1944) című kötetét mutatja be.

A Világ egyik elfelejtett Igaza címmel Jánossy László a családi emlékezet nyomán Köhler Ferencnek, az elesettek szolgálatát bátran vállaló lazarista szerzetesnek alakját eleveníti fel, aki a zsidóüldözés hónapjaiban ezreket mentett meg a biztos haláltól.

Piotr Stefaniak Mindszenty bíboros lengyel emlékezete címmel a magyar hercegprímás lengyelországi emlékhelyének felavatásáról és Mindszenty József szobrának megáldásáról számol be.

Nagybátyám találkozása Hruscsovval… címmel Filep Tamás Gusztáv az egykori szovjet pártfőtitkár karcagi látogatását övező, az író családtagjait is sújtó groteszk biztonsági intézkedéseket eleveníti föl.

Immár igazi alternatívák közül választhatnak az Unió polgárai – állítja Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke (Tisztul az európai politikai térkép), miután az új baloldali-liberális-zöld ideologikus irányvonallal szemben megszerveződőben van a családok, a nemzetek stabilitásának megőrzéséért fellépő pragmatikus európai tábor.

Nyugati válasz a terrorra címmel Pásztor Péter David Martin Jones-szal, a londoni King’s College hadtudományt és eszmetörténetet oktató professzorával beszélget, aki szerint a Nyugat következetlen választ adott a nemzetközi terrorizmusra. Külföldön háborút viselt az iszlamizmus ellen, míg otthon tűrte annak szószólóit.

Görföl Tibor Érdemes-e meghallgatnunk egymást? címmel a Ferenc pápa által elindított szinodális folyamatot mutatja be, amely a világon működő négyezer egyházmegye együttes erőfeszítését kívánja, hogy minden hívő elmondhassa véleményét az egyház belső életéről, hiányosságairól, kívánatos fejlődési irányairól.

Horváth Sándor, a győri Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója (Könyvpiac könyvtárosszemmel) a közkönyvtár olvasásnépszerűsítő, értékközvetítő szerepének fontosságát hangsúlyozza, hogy a helyi társadalom műveltségi színvonala emelkedjen, s megerősödjön a rendszeresen könyvet vásárló polgárság.

Mostani számunkban Andrejs Pumpursnak a lettek mitológiai hagyományát összegyűjtő, Medveölő című kötetét, Várnagy Márta Kapuzábé című novellagyűjteményét és Leczo Bence A falu összes férfija című regényét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Lázár Balázs Első ekloga és Demeter József Virtuális – túrós puliszka című verseit olvashatják.

Vas Viktória Lengyel klasszikus magyar tükörben címmel a Jerzy Snopek által Witold Gombrowicz magyarországi recepciójáról összeállított Arc és álarcok Magyarok – Gombrowiczról című antológiát mutatja be.

Mészáros Andor Egy húron pendülni címmel Bereti Gábornak válaszolva a szomszédos nyelvek ismeretének szükségét hangsúlyozza. Felmérhetetlenül fontosak (voltak) az egyetemi kisnyelvi filológiák, ahol megszületett a magyar értelmiség szűk, de a közép-európai nyelveket jól ismerő rétege, a fordítók, a térséggel foglalkozó szakemberek, akik a közös kulturális kódot elsajátítva közvetítettek.

Szépíró és Erdély-rajongó címmel Szekáry Zsuzsanna beszélget Száraz Miklós Györggyel a történelem iránti rajongásáról, az írás nyújtotta szabadságról, ami lehetővé teszi számára, hogy a világból azt mutassa meg, amit akar, és úgy, ahogy tehetsége engedi.

Száraz Miklós Györgynek a pécsi székesegyháznál játszódó, Találka egy június végi péntek reggelen című novellájában szóba kerül Isten, a csapolt sör, a gesztenyefák és a muzsika.

Fábián László Cicellei vallomásában zsennyei szülőházával ismertet meg, a temető közepén sárgálló középkori templommal, az egykori „ezeréves tölggyel”, melynek odvában elfért egy kirándulócsoport, s a Bezerédj-kastéllyal, amelyet szombathelyi festők alkotóház-művésztelepként mentettek meg a téeszesítés pusztításától.

Kovács Olivér A láthatatlan múlt nyomában címmel a szolnoki Várszigeten folyó régészeti feltárás eredményeit ismerteti. A hajdani vár területének mindössze két és fél százalékát feltárva egy XVI. századi kaszárnyaépület jelentős falcsonkjaira, egy oszmán palota maradványaira, egy kora Árpád-kori erődítési árokra, továbbá a Rákóczi-szabadságharc korából több száz ágyúgolyóra bukkantak.

Csűrös Csilla Értékmentés – határok nélkül címmel Diószegi Lászlóval, a Teleki Alapítvány igazgatójával készített interjút a határon túli magyar épített örökség kutatását, dokumentálása, felújítását szolgáló Rómer Flóris Programról, az elfogyó szórványgyülekezetek templomainak helyreállításáról.

Sinkó István Kolorisztikus realizmus címmel Lajta Gábor festészetét mutatja be, melyet Sturcz János a jelenkori magyar művészeti szcéna egyik leghitelesebb, legkövetkezetesebben végiggondolt és végigfestett életműveként jellemez.

Réfi Zsuzsanna Énekes színészi szerepben címmel a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatát vezető, ott prózai színészként nemrég debütált Gulyás Dénessel készített interjút. A művész szerint: „Ha valakiben nincs meg a szenvedély, a halál, a szerelem, az istenfélés, a küzdelem, akkor az egésznek semmi értelme.”