Amikor a magyarok elfelejtettek félni címmel Szigethy Gábor 1956 drámai napjait idézi fel, amikor a magyarok hittek Magyarország feltámadásában. Az írást Máté Károly eddig ismeretlen fotói illusztrálják.

Lóránt Károly (Van-e élet az Unión kívül?) identitásunk megőrzése, az európai örökség védelme érdekében a közép-európai országok szorosabb együttműködését szorgalmazza.

A turówi bánya titka címmel Mészáros Andor a Csehország és Lengyelország között egy sziléziai bánya és szénerőmű környezetszennyezése miatt kialakult konfliktust mutatja be. A vita fennakadást okozott a Visegrádi Csoportban, s egyelőre feloldhatatlannak látszik.

Mészáros Andor Az Együtt győzött, az ANO vesztett, vagy… címmel a csehországi parlamenti választások eredményét értékeli.

Egedy Gergely (AUKUS: „Angloszféra” kontra EU?) az Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok új Kína-ellenes katonai szövetségének világpolitikai hatásait elemzi.

Rosdy Pál (Szövetség a katakombában) a „szegény egyház” püspöki csoportnak a II. vatikáni zsinat idején aláírt, szerény életvitelre, az emberiség nyomorban élő kétharmadának szolgálatára felhívó nyilatkozatát ismerteti, amely Ferenc pápa egyházreformjának is ihletője.

Szathmáry Béla jogászprofesszor (Kálvin, a politikai gondolkodó) el kívánja oszlatni a Kálvint zsarnoknak láttató tévképzeteket. A genfi hittudós-lelkipásztor Isten abszolút szuverenitását hangsúlyozva húzza meg a tekintély és a szabadság közötti helyes határvonalat, s fellépett azokkal szemben, akik fel akarták számolni az Istentől szentelt polgári rendet.

Kovács Olivér (A Sibrik-domb történetei) a visegrádi régészeti kutatások során feltárt római-, Karoling- és középkori épületmaradványok kapcsán idézi fel régmúlt idők ismert és megfejtésre váró történeteit.

Róna Katalin (Veszélyeztetett örökség) szerint a nagyszabású historizáló visszaépítésekkel párhuzamosan veszélybe került a XX. század második felének épített öröksége, ami megfosztja a ma élőket és utódaikat a történeti folytonosságtól.

Nagy Gábor (A diófa gyökere) a Pesti Vármegyeháza kalandos építéstörténetéről, az épületegyüttes megújulásáról mesél tervezői szemmel.

Réfi Zsuzsa (Három Liszt-verseny és két egyetem) Farkas Gábor zongoraművésszel beszélget tanulásról, tanításról, karrierépítésről, japán zongoraművész feleségéről és gyermekeikről.

Cápák a kirakatban című vezércikkében Gazsó L. Ferenc úgy ítéli meg, hogy korunk új cenzúrájává a könyvterjesztő vált. A művészetet értő módon támogató mecénás szinte ismeretlen, az újgazdagok még nem jöttek rá, hogy polgárok is lehetnének.

Modern könyvtár a modern időkben címmel Rónai Balázs Zoltán Fodor Péterrel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával készített interjút a könyvtár feladatáról a digitális korban, bemutatva a Nagykörúton nyílt új, közösségépítő térként is szolgáló fiókot.

Pénelopé kérői című novellájában Buna Blanka-Boróka Zsuzsa, a Brazília presszó pultosának szemszögéből mutatja be a küszködő erdélyi falusi társadalom mindennapjait.

Boldogh Dezső Nekem az ősz és Egy másik élet című verseit olvashatják.

Bennem a többi címmel a KMI 12 program szerzőinek antológiáját, Siska Péter A rend, amiről a tárgyak beszélnek című verseskötetét és Biró Aurél A Farkasréti Mindenszentek Plébánia története című helytörténeti monográfiáját ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Kégl Ildikó recenziója szerint (Két sem közt kulmináló szóművészet) nyelvünk izgalmas és eltöprengésre alkalmas kivetüléseit láthatjuk Vass Tibor Két sem közt című könyvében. A szerző kísérletei, szó(újra)teremtő kompetenciája alázattal társul.

Marton Péter A politikai kárhozat természetrajza címmel Neil Ferguson Kárhozat: a katasztrófa politikája című, a világjárvány politikai, ideológiai összefüggéseit rendszerezni törekvő kötetét ismerteti.

Lakner Dávid Népi demokrácia és halottlátás címmel Orosz István Páternoszter című nagyregényét mutatja be. A Kossuth-díjas grafikusművész és író jubileumi kiállítása november 3-ig tekinthető meg az Országút Galériában.

Szekáry Zsuzsanna Minőségi avantgárd című interjújában Mészáros Flóra az 1930-as években Párizsban alakult Abstraction-Création művészcsoport történetével kapcsolatos kutatásairól, jeles magyar művészeknek a csoportban játszott szerepéről és egy híres európai gyűjtemények nonfiguratív képanyagából rendezett debreceni kiállításról nyilatkozik.

Pásztor Péter interjújában (Mindez együtt a műalkotás) Erős István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem új rektora fontos céljának nevezi, hogy az érdeklődők belelássanak az egyetem alkotói folyamataiba, az ott létrejövő alkotásokat pedig kivigyék hazai és határon túli kulturális helyszínekre, eseményekre. A beszélgetés Erős Istvánnal október 25-én folytatódik az Országút Galériában, a Selyemgombolyítóban.