Iránytű rovatunkban Mészáros Andor (Szomszédaink nyelvén szólni) a körülöttünk élő népek nyelve és kultúrája iránt érdeklődő magyar egyetemi hallgatók számának aggasztó csökkenését teszi szóvá.
Filep Tamás Gusztáv (Az elmulasztott lehetőségek diplomáciája) Szüllő Géza keresztényszocialista politikusnak, a két háború közötti csehszlovákiai magyarság „külügyminiszterének” alakját idézi fel, aki a parlamenti vitában annak idején bebizonyította a harmadik zsidótörvény jog-, társadalom-, erkölcs- és keresztényellenes voltát.
Molnár Imre a szlovákiai magyar katolikus közösség korán elhunyt vezető egyéniségére, Karaffa János plébánosra, a Pázmaneum Társulás alapítójára, a felvidéki magyar püspökért évenként megszervezett Komáromi Imanapok és Esterházy János boldoggá avatásának kezdeményezőjére emlékezik.
A királyok visszakapják nevüket címmel Elmer István a székesfehérvári királysírokban talált csontmaradványok archeogenetikai módszerekkel történő azonosítását mutatja be.
Wekerle Szabolcs (A baziliszkusz titka) a Beszterce–Naszód megyei Tacs református templomában a torony ledőlése után veszélybe került XVIII. századi festett famennyezet áttelepítése kapcsán a szórvány magyarság építészeti értékei megmentésének lehetőségét veszi számba.
Nagy Gábor (A helyreállított méltóság) úgy ítéli meg, hogy míg a Pénzügyminisztérium rekonstruált épülete inkább vetélytársa, semmint méltó társa lesz a Mátyás-templomnak, a Kossuth téri volt METESZ székház helyén korabeli, de meg nem valósult tervek alapján felépített Szabad György Irodaház ezzel szemben jól illeszkedik a hely szellemiségéhez.
Jacek Karnowski (A Balaton lengyel szemmel) szerint Magyarország minden szempontból sokkal jobban védi és hasznosítja „tengerét”, mint a lengyelek a Mazuri tavakat. Biztos benne, hogy a mostanában a déli tengerek felé törekvő honfitársai újra fel fogják fedezni ezt a mára elfeledett gyöngyszemet hihetetlen történelmi, kulturális és borgazdagságával együtt.
Irodalom rovatunkban Boldogh Dezső (Klikkeken kívül) Oláh András költőt, mátészalkai tanárt szólaltatja meg, aki számtalan folyóiratban publikál, függetlenül attól, hogy a közvélekedés azokat melyik táborhoz sorolja. Ircsik Vilmos (Egy walesi bárd a XX. századból) Ronald Stuart Thomast, a XX. századi angol (nyelvű) líra egyik kiemelkedő és különleges alakját, a walesi nyelvet felnőtt korában megtanuló anglikán papot, a walesi nacionalizmus elkötelezett szószólóját mutatja be. Válogatást kínálunk a két költő verseiből, Thomaséit Ircsik fordításában.
Gáspár Ferenc Balatoni hekk című novellája az anyai ösztön és a gyermek gondolatát elutasító partner között őrlődő harmincas nő dilemmáit járja körül.
Sándor Miklós (Felszólító tekintély – Vasbányai...) Vasbányai Ferencnek (Zebi), a József Attila Gimnázium legendás tanárának és (volt) diákjainak levelezéséből válogatott kettős kötetet mutatja be, amelyből a szeretet és megbecsülés mellett a kritika hangjai sem hiányoznak.
Ajánló rovatunkban Ágh István Szélcsend és Nagy Zsuka delej című verses-, valamint Kertész Dávid A keresztúri vámpír című novelláskötetéről olvashatnak.
Mezei Balázs (A döntő vonal) Demeter Tamás A szociologizáló hagyomány című vitaindító írásához kapcsolódva Demetert a kortárs magyar gondolkodás kiemelkedő alakjaként méltatja, aki máris széles körben hat mind önálló munkáin, mind tudományszervező tevékenységén keresztül.
Válságok vására című tanulmányában Zuh Deodáth eszmetörténész a középkor vagy a reneszánsz végének szellemi szétesésével állítja párhuzamba a mai kor rendíthetetlen fejlődéshitének megroppanását.
Pásztor Zoltán interjújában (Isten a legjobb matematikus) Jean-Luc Moens, a Katolikus Karizmatikus Megújulás Nemzetközi Szolgálat belga titkára többek között a szervezet afrikai szociális missziójáról beszél.
Rózsa Erzsébet Ami a Közel-Keleten állandó: Irán és Izrael című tanulmányából kiderül, hogy a ma ősellenségnek mutatkozó két állam az iráni iszlám forradalom előtt még szövetségesnek számított, mivel Izrael arab ellenségei ellensúlyozására stratégiai szövetséget igyekezett kiépíteni a Közel-Kelet nem arab államaival, Iránnal és Törökországgal.
Katona Anikó (Színielőadás képekben) a színházi plakátkészítés két jeles hazai művelőjének, Baráth Ferencnek és Korolovszky Annának munkásságát mutatja be, akiket a nemzedéki és világnézeti különbség ellenére összeköt a plakát egyedi vizuális költészeti nyelve megőrzésének szándéka.
Szekáry Zsuzsanna Építészeti textúrák és geometrikus világ című interjújában Robitz Anikó fotóművésznek az épületek részleteire összpontosító, a kompozíciót a geometrikus formák játékából felépítő művészetét ismerhetjük meg.
Réfi Zsuzsanna Átiratok holdfényre, vízcsobogásra és négy kézre címmel Simon Izabella és Várjon Dénes Balaton-parti estjeinek zenei világába kalauzol. A zongoraművész házaspár kétzongorás és négykezes repertoárja olyan különlegességeket tartalmaz, mint Mahler I. szimfóniája Bruno Walter négykezes átiratában, Beethoven Nagy fúgája vagy Brahms Német requiemjének átirata.
Csatári Bence Botrányhősök és a badacsonyi happening címmel a hetvenes évek balatoni könnyűzenei életét idézi.
