Táji adottságaival, építészeti sokszínűségével, ember léptékével, hídjainak sajátos ritmusával, Buda szabálytalan szerkezetével, Pest urbanisztikai rendezettségével szülővárosa a világ legszebb városa – vallja Fejérdy Tamás Boldog születésnapot, Budapest! című vezércikkében.

Aktuális rovatunkban a csíkszeredai Petőfi diákvetélkedőről, a Nemzet Művésze díj új kitüntetettjeiről, Breuer Marcell építész-formatervezőről, a budapesti Ring-előadásról, a spanyol kormányalakítás bonyodalmairól, Svédország biztonsági helyzetéről, Li Ko-csiang kínai miniszterelnök temetéséről, a körforgásos gazdaságról és a Déli Körvasút építéséről olvashatnak. Pásztor Péter az önvezető járművek kínálta lehetőségeket latolgatja (Sunak, az önvezető), Krómer István az amerikai űrtechnika banális kudarcán ironizál (Majd Lajos bácsi).

Budapest 150 rovatunkban Másfél század nyomában járva Köntzey Mercedes a XIX. század végi tudatos budapesti városfejlesztés történetét mutatja be.

Róna Katalin Erő Zoltán főépítésszel a kompaktváros modellről, a szuburbanizáció veszélyeiről, a lakótelepek élhetővé tételéről, a rozsdaövezetek rehabilitálásáról, a zöldfelületek megőrzésének fontosságáról beszélget (A százötven éves város gesztusa).

Buda sokáig a türelmetlen ritmusban fejlődő Pest konzervatív ellenpontja maradt. „Budán lakni világnézet” – írta az 1930-as években Márai Sándor, s megannyi példáját ismerjük a vidék és főváros szembenállásának is. Hatos Pál szerint azonban talán mégis a nemzet és fővárosa egységében gondolkodó Jókainak van igaza (Budapest – Magyarország?)

Milyen lenne ma Budapest, ha a fiókban maradt tervrajzok megvalósulnak? Erről mesél az építészeti múzeum Sosemvolt Budapest – Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből című kiállítása a Pesti Vigadóban. Hogy e tervek papíron maradtak, annak Kovács Dániel szerint a fő oka maga a Történelem (Építészeti víziók súllyal és súlytalanul). Az Anker-palota mellé álmodott felhőkarcoló terve láttán ez talán nem is olyan nagy baj…

Tombor Zoltán képei díszítik a Dorottya Hotel belső tereit, melyek különös nézőpontból mesélik el a város történetét és mutatják meg kultúráját az idelátogatóknak (A fotográfus Budapestje). Kocsis Katica szerint az elvágyódás, a honvágy, a nosztalgia, a hazatérés, a megbékélés, a közel és távol fogalmait jelenítik meg a fotók, amelyek a művész életének Budapest–Milánó–New York–Budapest tengelye egy-egy pontján születtek.

Hudra Klára szerint érdemes székesfővárosunkra Takáts Márton, a „vagabund képíró” szemével néznünk, aki Róma antik városképeinek megörökítője, Piranesi nyomdokain haladva realizmussal vegyes látomásos spiritualitással festi meg Budapest ikonikus épületeit (Egy vagabund képíró történetei).

Szeptember 2-án a Hősök terén volt Oláh Patrik Fusion című, Budapest történetének hangulatait megidéző, a Budapesti Fesztiválzenekar és Budapest Főváros közös zeneszerző-pályázatán győztes zeneművének ősbemutatója. A Junior Prima-díjas komponista Réfi Zsuzsannának elmondta, hogy nem tud az „asztalfióknak” írni, fontos számára, milyen helyszínre születik a mű (Kottába komponált korszakok)

Budapest természeti csodáit ismerteti Jánossy László, megmutatva, hogy a város közepén is fennmaradtak természetközeli élőhelyek, emellett az egyetlen főváros a miénk, ahol több kilométeres, cseppkövekkel ékes barlangrendszereket rejt a föld mélye.

Az otthonosság érzetét kelti Mészáros Andor számára a történelmi Sáros vidéke, amelyen át, az ősi kereskedelmi utak nyomvonalán épülhet meg a három országot összekötő Via Carpatia, az új kárpáti közlekedési folyosó.

A két világháború közötti Erdélyben megkérdőjelezhetetlen erkölcsi parancs volt, hogy a magyar állam egykori funkcióinak nagy részét az egyháznak kell átvennie, ami azonban Zalatnay István szerint szöges ellentétben állt Tavaszy Sándor püspökhelyettes teológiai felfogásával (Ami a keresztény hitből levezethető). Nem törekszik ezért általános társadalomelmélet megalkotására, hanem az erdélyi kisebbségi helyzetben akar adekvát módon jelen lenni.

Döme Barbara mintha hazatérne Király László székelyföldi házába, ahol a tapintható múlt otthonossá teszi a létezést (Sóváradtól Kolozsvárig a nyolcvanéves Király Lászlóval). Beszélgetésük nyomán kirajzolódik a Kossuth-díjas költő pályaíve az első diákversektől a szülőföldről szóló száz gyönyörű költeményén át Sókert című készülő prózakötetéig. A költő Írógép az ódához és Csend című verseit olvashatják.

Széles körű, az élet minden elemét átfogó fölényes tudás jellemezte a kétszázötven éve született Csokonai Vitéz Mihályt, Aki a szellem erejében bízott. Gy. Szabó András szerint a költő már rögtön elmúlása pillanatában tovább élt a sírjához zarándokló ifjúság lelkében, s költőutódaiban, közülük leginkább a vele egész lényével azonosuló Adyban.

Egy falusi polgármesterjelölt szerelmi megalkuvásának történetét meséli el Csikós Attila A szív geometriája című novellája.

Romló munkamorálhoz és az alkoholizmus növekedéséhez vezetett a falusi gazdák lelki és fizikai meghasonlása, akiktől kárpótlás nélkül elvették az egzisztenciájukat jelentő, identitásukat meghatározó földbirtokukat – állapítja meg A vidék szovjetizálása című kötetet ismertető Csatári Bence (Téeszneurózis és munkamorál).

Be kell-e tiltani az AfD-t? – teszi fel a kérdést Takács Dániel, miután újabban német politikusok és civil szervezetek is ezt szorgalmazták. E követelések azóta erősödtek fel, hogy az új rendszerváltást sürgető radikális jobboldali párt a felmérések szerint már a második legnagyobb támogatottsággal bíró politikai erő, megelőzve a kormánykoalíció mindhárom pártját. A betiltás ellen érvelők szerint a párt nem egyértelműen alkotmányellenes, emellett nem szabad kizárni a választópolgárok ötödét a rendszerből.