Trump párját ritkító energiája – csak F. D. Roosevelt válságelhárítása fogható hozzá – rácáfolt erre. Hogy Bidennél négy hónappal leköszönése után agresszív, áttétes prosztatarákot állapítottak meg, nemcsak igazolta az állítást, hanem azt is mutatta, a politikai rendszer nem kezeli megfelelően a vezetők egészségi állapotát. A prosztatarákot sokak szerint már régen diagnosztizálni kellett volna. Az aggkor azonban nemcsak a fő vezetők miatt okoz fejfájást: a Kongresszus tagjainak ma több mint huszonöt százaléka múlt el hetvenéves, harminc évvel ezelőtt csak öt. Ismeretes, hogy a nagy formátumú republikánus szürke eminenciás, Mitch McConnell nyolcvankét évesen, több összeesés után vonult nyugalomba. Ha sokan fájlaljuk is ezt, mások azt mondják, hogy a baby boomerek, az 1946–1964 között születettek, a hippik döntötték romokba az amerikai közéletet, miközben nem engedik át a fiatalabbaknak a vezetést.
Az alkotmányozó atyák annak idején „energikus végrehajtó hatalmat” szorgalmaztak, miközben a Szenátust római mintára alkották meg, márpedig az a vének (’senes’) tanácsa. Az öreg vezetőknek ugyanis szinte vérükké válnak a szabályok, ismerik a dörgést, könnyűszerrel elintéznek bármit, gyakorlatiasak. A nyolcvankét éves Nancy Pelosi, nem pedig a fiatal demokrata korifeusok érték el Biden visszalépését is, vagy a nyolcvanhat éves demokrata képviselőnő, Dianne Feinstein néhány szóval leszerelte a rá támadó ifjú klímaharcosokat. Már Arisztotelész szóvá tette: „Meg vannak győződve, hogy mindent tudnak, és ezt eltökélten állítják; ez az oka annak, hogy mindenben mértéktelenek.” A régi vitát aligha lohasztja le, hogy a demokraták válságát rögzött gondolataikkal-hálózataikkal rozoga politikusok idézték elő, a Trump-kormányzat pedig rendre ifjú titánokkal cseréli le a tapasztalt köztisztviselőket. A hatalmi logika is, az ellenérv is régi: kormányozni mégiscsak leginkább kiforrott gondolatok alapján érdemes, ha öregek, ha fiatalok fogalmazzák is meg. Mégpedig kálvinista módra: testületi felügyelet alatt. Egyébként meg nő a korfa.
Nyitókép: William Blake: Agg tudatlanság, metszet, 1793, Library of Congress, Washington DC, (forrás: közkincs/