Magas kora ellenére a fiatalok körében volt igazán népszerű. 2009-ben konzervatív pártot alapított, amelyre aztán főleg liberálisok szavaztak. A nemesi titulusokat régen betiltó, a polgári és plebejus hagyományaira büszke köztársaságban sokan csak „fejedelemnek” (kníž) szólították. Az arisztokraták választékos eleganciáját, archaikus kifejezésformáit a cseh kocsma trágár stílusával vegyítő beszédeit nem mindig lehetett érteni, többnyire mégis mindenki számára világosak voltak a nézetei. Magát meggyőződéses katolikusnak és rossz kereszténynek tartotta, foglalkozásként pedig az erdészt és vendéglőst jelölte meg a humort nagyra becsülő ország egyik leggazdagabb és egyben legviccesebb politikusa.

Sörözés közben 2013-ban

 

A kétnyelvű (cseh és német) környezetben nevelkedett fejedelemnek már a teljes neve is impozáns volt. Karel Jan Nepomuk Josef Norbert Bedřich Antonín Vratislav Menas Schwarzenbergu (németül: Karl Johannes Nepomuk Josef Norbert Friedrich Antonius Wratislaw Mena Fürst zu Schwarzenberg) 1937. december 10-én született a régi Habsburg Monarchia egyik legpatinásabb családjában. A Schwarzenbergek gyökerei egészen a XII. századi Bajorországig nyúlnak vissza, ahol most is jelentős vagyonuk van. A sorsukat később a Habsburgokkal összekötő család a birodalomban a leggazdagabbak közé tartozott. Karel ugyan a család „szegényebb” orlíki ágából származott, de már az ausztriai emigrációja alatt, 1960-ban örökbefogadással a hlubokai és krumlovi hercegi ág feje is lett, annak nem lévén fiúörököse. Ausztriába 1948 végén távozott a családjával, ahol nagymamájánál, Fürstenberg grófnőnél, lánykori nevén tolnai Festetics Mária Matildnál laktak.

Külügyminiszterként Hillary Clintonnal Washingtonban 2009-ben

 

Az édesapja a csehországi történeti arisztokráciának demokratikus Csehszlovákiához hű részéhez tartozott, és ezt a müncheni diktátum előtt pár nappal nyilatkozatban ki is fejezte. Az apja a megszállás alatt nem volt hajlandó felvenni a birodalmi állampolgárságot, a nácik pedig a vagyonuk nagyobb részét birodalmi kezelésbe vették. Emiatt viszont 1945 után a családot nem sújtották a kisebbségellenes, jog- és vagyonfosztó Beneš-dekrétumok. Igaz, a gazdagabb rokonaik óriási vagyonának elkobzását 1947-ben külön törvény (Lex Schwarzenberg) rendelte el, amelyre azért volt szükség, mert a család gazdagabb ágára sem vonatkoztak a hírhedt elnöki dekrétumok.

Karel Schwarzenberg 1990-ben tért vissza Csehszlovákiába, és  Václav Havel elnök hivatalvezetője lett. A herceg fokozatosan az újjáéledő cseh és morva arisztokrácia egyik emblematikus figurájává, egyfajta zászlóshajójává vált. A nemesség gazdasági, politikai és társadalmi revitalizációjához mindenképpen hozzájárult a Csehszlovákiára jellemző bőkezű vagyoni restitúciós szabályozás, amely Schwarzenberg számára is lehetővé tette a patinás család saját ágától elvett vagyonának (négy kastély és palota, földek, nagy szőlőbirtokok) visszaszerzését. A másik ág jóval nagyobb vagyonát, amelyre „örökbefogadottként” formálhatott volna jogot, azonban nem próbálta visszaperelni. Tudomásul vette ugyanis, hogy annak elvesztése a kártalanítási, illetve kárpótlási törvények által megállapított határidő, 1948. február 25-e előtt történt. Schwarzenberg herceg azonban nem bánkódott ezen, hiszen ahogyan egyszer realisztikusan megfogalmazta, más családok sokkal rosszabbul jártak, az ő családja csak a vagyonát vesztette el, senkit nem gyilkoltak meg közülük.

Orbán Viktorral a 2010-es európai néppárti csúcson 

 

Fiatalkorában Bécsben élt, ahol a kávéházak és arisztokratikus szalonok közkedvelt szereplője lett. Egy ideig az Osztrák Néppárt tagja is volt. Jogi és erdészeti tanulmányait nem sikerült befejeznie. Az 1970-es években, már az óriási ausztriai és bajorországi vagyon irányítójaként támogatni kezdte a csehszlovák demokratikus ellenzéket, és elvállalta a rendszerváltoztatás egyik fontos intézménye, a Nemzetközi Helsinki Bizottság elnöki tisztségét. Közeli és baráti viszonyba került sok akkori cseh másként gondolkodóval, akik nonkonform társaságában mindig jól érezték magukat. Ahogyan korábban otthonosan mozgott az ausztriai elegáns kávéházak világában, ugyanolyan bennfentes lett a cseh kocsmákban is.

Az 1990-es évek privatizációjában is részt vett. Egyebek mellett társtulajdonosa lett a Becherovka-likőrgyárnak, és megvette a tekintélyes liberál-konzervatív Respekt című hetilapot. Ezzel tulajdonképpen jelezte politikai ambícióit is. Először 2004-ben Prága egyik belvárosi kerületében lett szenátor, az inkább liberális jellegű Polgári Demokratikus Szövetség (ODA) színeiben. A Polgári Demokrata Párt vezetőjével, Václav Klausszal ugyanis soha nem kedvelték egymást. 2007-ben a Zöld Párt javaslatára külügyminiszter lett Mirek Topolánek jobbközép kormányában. 2009-ben pénzügyminiszter kollégájával, Miroslav Kalousekkel együtt megalapították  a TOP 09 nevű pártot – a TOP a tradice, odpovědnost, prosperita (’tradíció, felelősség, prosperitás’) cseh szavakból képzett betűszó. Az eredetileg konzervatívnak szánt párt hamar inkább a városi és fiatalos, liberális középrétegek körében lett népszerű. Schwarzenberg 2010-ben TOP-színekben képviselői mandátumot szerzett, majd hamar megint külügyminiszter lett. 2013-ban sok neves közéleti személyiség (köztük Jiří Menzel, Miloš Forman, Timothy Garton Ash és Roger Scruton) támogatásával elnökjelölt lett az első közvetlen államfőválasztásokon.

A kampányban az ellenjelölt, Miloš Zeman emberei kihasználták ellene, hogy kétszeres feleségének, Theresa von Hardegg grófnőnek az édesapja annak idején nagy Hitler-rajongó volt, és egy ideig vezette az ausztriai SA-egységeket. A házaspár egyébként az asszony hűtlensége miatt egyszer elvált, de aztán idősebb korukban ismét egybekeltek. A cseh környezetben az sem segített Schwarzenbergnek, hogy azt mondta Beneš elnök kisebbségellenes politikájáról, hogy az manapság valószínűleg a Hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék elé került volna.  

A cseh társadalom urbánus, fiatalos és liberális részének támogatása végül nem bizonyult elegendőnek a megválasztásához. A parlamenti ülésekről gyakran hiányzó, néha pedig a kamerák előtt is elbóbiskoló idős képviselő viszont továbbra is a liberális cseh rétegek egyik hőse maradt. Mindez annak ellenére, hogy az erősen németes akcentusát egyre nehezebben lehetett érteni. Ez néha hátránynak tűnt, máskor pedig előnynek bizonyult. Schwarzenbergtől ugyanis soha nem álltak távol szabadszájú és politikailag inkorrekt megnyilvánulások. Egyik interjújában például a korábban aranyifjú hírében álló idős politikus azt mondta, hogy ha a MeToo-kampány néhány évvel korábban robbant volna ki, akkor ő soha nem ment volna el politikusnak. 2011-ben pedig külügyminiszterként azért marasztalta el Silvio Berlusconit, mert Olaszország megreformálása helyett szoknyákra vadászott (a herceg nyomdafestéket nem tűrő kifejezést használt). A bocsánatkérést azzal intézte el, hogy tulajdonképpen ő csak irigykedett a hasonló korú olasz kormányfőre. Nem is olyan régen pedig kiállt az egyik fiatal, cseh és afrikai gyökerekkel rendelkező politikustársa mellett, akit a bíróság nők zaklatása miatt hároméves börtönbüntetésre ítélt. A több mint nyolcvanéves volt külügyminiszter viszont úgy látta, hogy Dominik Feri képviselő csak azt akarta, amit a legtöbb fiatalember, az ágyába cserkészni a lányokat. Kijelentésétől több politikus is elhatárolódott. A herceg támogatta a regisztrált partnerséget, és el tudta volna képzelni az örökbefogadásokat is.

A bársonyos forradalomra való megemlékezésen Miroslav Kalousekkel 2017-ben

 

Schwarzenberg következetesen Nyugat-barát és EU-párti volt, az Amerika-ellenesség soha nem állt közel hozzá. A rendszerváltás első éveiben még csak elnöki kancellárként próbálta egyengetni a nemzetközi porondra lépő új cseh politikusokat, később pedig külügyminiszterként már koncepciózusabban járt el. Komoly szerepet játszott a koszovói függetlenség elismerésében, amelyhez az inkább szerbbarát cseh politikának nem volt túl nagy kedve. Egy-két döntése nem tűnt következetesnek, amit néha korával magyaráztak. Ösztönös konfliktuskerülése ellenére tudott azonban kritikus is lenni. Egyszer például kertelés nélkül hülyének (csehül magornak) nevezte az atomerőművek ausztriai ellenzőit. A szemléletmódja alapvetően realista volt, és mindig fontosnak tartotta a kommunikációt. 2023-ban még utoljára megszólalt az orosz–ukrán háború ügyében. Szerinte Ukrajna valószínűleg csak azt tudja majd megtartani, amit idén visszafoglal. Az oroszokkal való tárgyalásokat sem utasította el.

2015 után az idős és betegeskedő Schwarzenberg fokozatosan visszavonult a politikától. Az utolsó heteket már a prágai kórházban töltötte. Idén októberben a legmagasabb cseh állami kitüntetésben részesült, de azt a betegsége miatt a fia vette át helyette. A családja néhány napja úgy döntött, hogy Bécsbe szállíttatja. Utolsó óráiban közelebb lehetett a gyerekeihez és unokáihoz. Az emberi jogok napján (december 10-e) született herceg végül az első világháború befejezésének emléknapján, november 11-én halt meg.

 

A szerző történész, jogász, az NKE tanára