A vád újdonsága, hogy nem a közvetített ártalmas tartalmakért, hanem magáért a függőséget előidéző technológiájukért kárhoztatja a platformokat. Az ítélet messzemenő következményekkel járhat, még ha végül az alpereseknek kedvez is.
A felperes tizenkilencéves lány azt állítja, hogy a közösségi média kora gyermekkorától technológiafüggővé tette, depressziót és öngyilkos gondolatokat támasztott benne. A kereset kimondja, hogy a cégek tudatosan tervezik úgy termékeiket, hogy a gyermekekben függőséget idézzenek elő. Ha ezt az érvet a bíróság elfogadja, megdönti a techcégek eddigi védelmét, vagyis azt, hogy nem vonhatók felelősségre a platformjaikon közzétett tartalmakért.
Többek között Mark Zuckerberg is vallomást tehet a tárgyaláson. A Metavezér 2018-ban a Kongresszus előtt nagy garral megígérte, több milliárd dollárral támogatja az amerikai opioidválság leküzdését, ám ugyanekkor a Facebook korábbi elnöke, Sean Parker, aki nagyban hozzájárult a platform diadalmenetéhez, éppen kipakolt: „A társas megerősítést biztosító visszajelzési hurok éppen az, amit magamfajta hacker kitalálna… A trükk az, hogy a felhasználók kis dopaminlöketet kapnak, hogy visszajárjanak még többért. Tökéletesen tisztában voltunk ezzel. Csináltuk ennek ellenére.” Ráadásul a megerősítés egyre kevésbé társas vagy közösségi: az MI tenyészti.
Az ausztrálok , a franciák már be is tiltották a közösségi média használatát tizenöt-tizenhat év alatti fiataloknak. A britek is egyre erősebben követelik, hiszen nagy a baj, neurológusok is egyre erősebben kongatják a vészharangot: a közösségi média használata a gyermekek idegrendszeri fejlődésében súlyos, olykor visszafordíthatatlan elváltozásokat idéz elő.
Nyitókép: Donald Trump nevezetes beiktatása a nagytechvezérekkel a középen 2025. január 20-án (fotó: Joint Congressional Committee on Inaugural Ceremonies, Wikimédia)
