Walter Cronkite neve az idősebb magyar közönség fülében is ismerősen csenghet. Az újságíró-tévéműsorvezetőt tartották az amerikaiak a hatvanas-hetvenes években a „legmegbízhatóbb embernek”. Ő vezette a CBS hírműsorát, interjúvolta Eisenhowert, Kennedyt, Johnsont, Nixont, Fordot, Reagant. Ő jelentette be Kennedy halálát, tudósított Nixon váratlan kínai útjáról, az őt megbuktató Watergate-botrányról, illetve még 1968-ban Vietnámból, ahol ezt mondta: „Nem nyerhetjük meg ezt az istenverte háborút, és meg kellene találni a méltóságteljes kiutat belőle.” Johnson nem találta meg, miközben radikalizálódott fiatalok tüntettek a háború ellen, szálltak meg egyetemeket olyan tudományellenes követeléseket fogalmazva meg, amelyek sokakat joggal a húszas-harmincas évek náci-fasiszta egyetemi megmozdulásaira emlékeztettek. Nos, ebben a felbolydult közegben Cronkite a háborúból való ki nem ugrás miatt megvonta bizalmát Johnsontól, aki erre közölte: „Ha elveszítettem Cronkite-ot, elveszítettem Amerika derékhadát”, és a várakozásokkal ellentétben nem is indult az esedékes választásokon 1969-ben. „Walter bácsi” (Uncle Walter) óriási tekintélynek örvendett, jelentős részben klasszikus modorának köszönhetően: tárgyilagosságával, komolyságával bizalmat ébresztett, nyugodt, kimért beszédmódjával kifejezetten arra törekedett, hogy a legösszetettebb mondanivalóját a legszélesebb közönséggel is megértesse, s fanyar humorával valóban mindenkit megnyert.

Ha ma Joe Rogan nem a „legmegbízhatóbb embernek” számít is, podcastja, a The Joe Rogan Experience (Joe Rogan tapasztalata), mely címében is a szubjektivizmust ünnepli, 2020 óta a világ legnépszerűbb közéleti műsora. Ha nyakkendő, zakó és fényesre suvickolt cipő helyett ő kapucnis melegítőt, kigyúrt testét hangsúlyzó pólót hord, és fitogtatja tetoválásait is, a mai ugyancsak széthúzó és gyanakvó – hatvanas évek diákforradalmasdiját sok tekintetben ismétlő – Amerikában nem más ő, mint a nemzeti közvélekedés legfőbb barométere, irányjelzője. Végzettsége nincs, magát képezte, humoristáskodott, színészkedett, a harcművészetekben jeleskedik, ami gyakran áthatja mondanivalóját („edzettség”, „fegyelem”, „mentális készenlét”). Műsorában egyébként a legnagyobb neveket szerepelteti, Elon Musktól Bernie Sanders szocialista politikuson át egészen Alex Jones szélsőjobboldali, összeesküvéselmélet-hívő rádió-műsorvezetőig. Gyakran vádolják valótlanságok, tudománytalanságok terjesztésével. 2024-ben, a választások előestjén több mint háromórás interjúban faggatta és támogatásáról biztosította Donald J. Trumpot. Sokan a választás sorsfordító mozzanatának vélték a műsort. Trump maga mindenképpen, hiszen vendégül látta kérdezőjét a Fehér Házban.

Most azonban, amikor az elnök az amerikai történelem legnagyobb, illegális bevándorlókat összefogdosó razziáját vezényli, Rogan visszahőkölt. Valósággal megrendítette a minneapolisi háromgyerekes anya, Renee Nicole Good halála, akit egy idegenrendészeti (ICE-) járőr vitatott körülmények között lőtt agyon. „Nyilván nem volt ép elméjű a nő – mondta Rogan, utalva arra, hogy Good a törvényes hatósági eljárást akadályozó akcióban vett részt, és nem engedelmeskedett a járőr felszólításának –, de ettől még nem kell fejbe lőni.” A minneapolisi utcákon vonuló, maszkot viselő, állig felfegyverzett rendészek látványa a nácizmust juttatta eszébe. „Mi leszünk akkor a Gestapo? Erre megy ki a játék?” kérdezte a kapucnis, borostás véleményvezér, és közölte, megvonja támogatását az elnöktől. Rogan fenntartásai aligha bírják jobb belátásra az államfőt. Az ugyanis látva a minneapolisi mind hevesebb tüntetéseket az idegenrendészet ellen, sőt hallva az illetékes minnesotai kormányzónak, Tim Walznak (Kamala Harris alelnökjelöltjének) és a helyi polgármesternek, Jacob Freynek a szövetségi kormánnyal szembeni ellenállásra felszólításként értelmezhető nyilatkozatait a zendülésről szóló törvény alkalmazásával fenyegetett.

A Fehér Ház a Rogan-bírálatra vonatkozó kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, hogy a kormányzat teljességgel kiáll az idegenrendészek mellett, de közben „nyílt párbeszédre” törekszik a különböző médiumokkal.

Számos elemző azonban úgy véli, Rogan kihátrálása olyan fordulópontot jelent Trumpnak magának is, a MAGA-mozgalomnak is, mint annak idején Cronkite szembefordulása Lyndon B. Johnsonnak.

 Időközben újabb halálos áldozata volt az idegenrendészeti raziának, amit heves tüntetések követtek Minnesotában és másutt, az amerikai jobboldali sajtó is tiltakozott. Trump elnök tárgyalt Tim Walz kormányzóval és Jacob Frey polgármesterrel a szövetségi alakulatok részleges kivonásáról és a helyiek közreműködéséről. A feszültség csillapításához az is hozzájárulhat, hogy a minnesotai idegenrendészeti akció parancsnokát átvezénylik, és Tom Homant, a Fehér Ház határügyi megbízottját („határcárját”) küldik a helyszínre, hogy biztosítsa a szövetségi és a helyi szervek együttműködését.

Nyitókép: A „Sz*r, mondja Joe Rogan: jóvá nem hagyott idézetek és józan vélemények attól az embertől, aki mindenkihez szól” című kötet (szerkesztette Mary Wood, Skyhorse, 2023) borítóképéből készült montázs (forrás: Skyhorse)