A kezdeményezésnek azonban egy másik célja is volt, mégpedig, hogy valamelyest változzon a fővárosban a női és férfineveket viselő utcák aránya, hiszen amíg Budapesten a valós személyek neveit viselő utcák 89 százalékát férfiakról nevezték el, addig csak 11 százalékukat nőkről (bár ez az arány más városokban sem jobb).
A felhívásra néhány nap alatt több mint ezer ajánlást küldtek be, azonban az ötleteknek – a személyes preferenciákon túl – egyéb jogszabályi követelményeknek is meg kell felelniük. Például hazánkban a mai napig nem kaphatja élő személy nevét egy közterület, sőt, egy új rendelet alapján meg kell várni a haláleset utáni ötéves időkorlátot is. Ettől a szabályozástól csak Budapest díszpolgárai esetében térhet el a döntéshozó.
A jóváhagyást követően az eddig névtelen közterületek ezentúl legendás asszonyok nevét viselhetik. Így a II. kerület olyan új utcákkal gazdagodott, mint a Szabó Magda sétány, a Psota Irén utca, a Komlós Juci köz és a Solt Ottilia tér.
