Angyalok, manók, csillogó gömbök, fémdíszek, szecessziós szitakötők – advent idején ott vannak mind A mi szecessziónk című kiállítás magával ragadó, otthonos enteriőrjeiben, installációkon és a berendezéshez illő karácsonyfákon a Ráth György-villában.
A Mi szecessziónk, a mi karácsonyunk – advent idejére így fogalmazta újjá állandó kiállítását az Iparművészeti Múzeum a Ráth György-villa épületében, amely mai szemmel hűen idézi fel a múlt századi elbűvölő stílust, s mutatja meg benne az ünnepet.
Az Iparművészeti Múzeum nagy felújításának idejére részben a Ráth György-villába húzódott vissza. A Városligeti fasor villaépületét Ráth György, az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója 1901-ben vásárolta meg, s alakíttatta át Györgyi Gézával, a lépcsőkorlátok Jungfer Gyula vasművészt dicsérik, a lépcsőház és a hall bútorzatát a hazai szecesszió sokoldalú egyénisége, Horti Pál tervezte. Ráth György kiemelkedő művészi értékű műgyűjteményét halála után felesége az Iparművészeti Múzeumnak adományozta, azzal a kikötéssel, hogy az „Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek, s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak”. Így jött létre a gyönyörű házban 1906-ban a Ráth György Múzeum, amely hűen őrizte egykori tulajdonosának – a kor gondolkodása szerint – a lakáskultúrát fontosnak tartó iparművészeti szemléletét.
A második világháború után a múzeumot ideológiai okból megszüntették, 1954-ben a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum kezelésébe került, a műtárgyakat pedig különböző múzeumi gyűjteményekbe hordták szét, s az épület a keleti kiállítások háza lett. Hatvan évnek kellett eltelnie, hogy a villa visszakapja eredeti nevét, s legalább a rekonstruált elegáns ebédlővel emlékezzen hajdani tulajdonosára, majd 2018-ban az Iparművészeti Múzeum megnyissa A mi szecessziónk című állandó kiállítását. A tárlat az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be, egyúttal méltó emléket állítva Ráth Györgynek, a múzeum első főigazgatójának. A villa enteriőrjeiben a korszak lakberendezése – ebédlő és fogadószoba – elevenedik meg, Zsolnay-kerámiák, Gallé- és Tiffany-üvegek, Lalique-ékszerek láthatók. A keleti művészet hatása érzékelhető Bugatti exkluzív bútorain, tetten érhetők az erdélyi gyökerek és a magyar nemzeti múlt inspirációja is a századforduló magyar művészetében.
Most, advent idejére kortárs iparművészeknek a szecesszió jegyében fogant ünnepi installációi, díszei jelennek meg A mi szecessziónk kiállításban. A művészek – Bányász Judit, Borsódy Eszter, Dobos Andrea, Farkas Imola, Forrai Metodista Gimnázium és Művészeti Technikum, Hellenbach Gabriella, Latin Anna, Magyar Origami Kör, Móró Barbara, Nádasdi Katalin, Ráthonyi Kinga, Ruttka Andrea, Segesdi Borbála, Smetana Ágnes, Soltész Melinda, Tóth-Vásárhelyi Réka, Varga Erika, Varga Helena, Vékony Fanni – alkotásaikban arról mesélnek, mit jelent számukra a karácsony, miként készülnek az ünnepre, milyen kisebb-nagyobb tárgyakkal teszik varázslatossá az ünnepi pillanatokat.
A Ráth György-villában advent vasárnap délutánjain múzeumpedagógusok, iparművészek barkácsműhelyében a vállalkozó kedvűek maguk alkothatnak különleges anyagokból karácsonyfadíszeket, egyedi ajándékokat, ahogy a múzeumiak ígérik, nem feledkeznek meg az angyalokról, manókról, csillogó gömbökről, fémdíszekről, a szecessziós szitakötőről sem.
Farkas Imola és Nádasdi Katalin iparművész textildíszei. Fotók: Nádasdi Katalin