Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének keretében Páldy Anna és Antal Z. László szakmai vezetésével, Ferencz Zoltán koordinálásával működő kutatóműhely az éghajlatváltozásnak az emberek és az egész élővilág egészségét veszélyeztető, eddig kevés figyelmet nyert hatásait tanulmányozza. 2020-ban a nemzetközi ajánlások figyelembevételével elkészítették Éghajlatváltozás és egészség című jelentésüket, amely a döntéshozók és az egészségügyben dolgozó szakemberek számára, illetve az érdeklődő polgárok tájékoztatására összefoglalja az éghajlatváltozás és egészség kapcsolatával foglalkozó nemzetközi és hazai tudományos eredményeket.

A dokumentum többek között bemutatja az emberéletet és egészséget veszélyeztető kockázatok csökkentésének lehetőségeit, illetve az éghajlatváltozás várható hatásaihoz való alkalmazkodás, a katasztrófa- és egészségkockázatok csökkentésének módszereit, ezen kívül foglalkozik az alternatív és természetes gyógymódok alkalmazásával, az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések kommunikációjával és oktatásának lehetőségeivel, valamint a megelőzésre való felkészítéssel is.

Az egészségügyi és szociális ellátórendszereket fel kell készíteni a rendkívüli helyzetek, elsősorban a hőhullámok hatásainak megelőzésére és csökkentésére. Ehhez jól működő korai figyelmeztetőrendszerekre, intézményi felkészülési tervekre és a szociális ellátás ilyen irányú bővítésére van szükség. Hasonló elemeket kell beépíteni az önkormányzati klímatervekbe, nagyobb hangsúlyt helyezve az egészségkockázatok mérséklésére és kezelésére.

Mint Antal Z. László az Országútnak elmondta, a műhelyben dolgozó kutatók sem gondolták volna, hogy tudományos jelentésük megállapításai ilyen rövid időn belül, s ennyire időszerűek lesznek. Amióta ugyanis a meteorológiai adatokat rögzítik, vagyis

121 éve még soha nem volt olyan magas a magyarországi átlaghőmérséklet júliusban, mint az idei évben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint ez az érték még az 1991-től 2020-ig mért átlagértéket is 2,3 Celsius fokkal meghaladta. Minden idők legmelegebb júliusát jegyezte fel 2021-ben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) is, augusztusban pedig Szicíliában 48,8 °C-al az abszolút európai hőmérsékleti rekord is megdőlt.

Az idei nyár során hazánkban hat hőhullám tette próbára az egészségünket, amikor legalább három egymást követő napon nem csökkent 25 fok alá a napi középhőmérséklet. Az 1901 óta a legmelegebb nyár során a hőségre vonatkozó legmagasabb szintű (piros) figyelmeztetést, amikor a napi középhőmérséklet 29 °C felett alakulhat, az idén négyszer volt kénytelen kiadni a meteorológiai szolgálat.

Hőhullám Magyarországon

A napokban induló hírlevél készítői a természet- és társadalomtudományok különböző területeiről érkezve átfogóan, holisztikus megközelítésben – akár olyan, eddig kevésbé vizsgált szempontokra is figyelve, mint a demográfiai folyamatok, a szociális ellátórendszer, a pszichológia, a vallás, a művészetek vagy az alternatív gyógyászat – értékelik a klímaváltozás egészségügyi és természeti hatásait.

Bemutatják a legújabb tudományos eredményeket, kitérve olyan gyakorlati szempontokra is, hogyan csökkenthetők a klímakockázatok, és mit tehetünk a már elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás érdekében.

A hírlevél címe arra utal, hogy sok tekintetben 180 fokos fordulatra van szükség.

A három vezető kutató közül Antal Z. László szociológus négy évtizede kezdte az egészségszociológiai, majd húsz éve a klímakutatásokat az MTA Szociológiai Intézetében. Az elmúlt évtizedekben több, a gyakorlatban is alkalmazható eredménnyel járó kutatást vezetett, mint például az UV-sugárzás erősségéről szóló országos előrejelzés elindítása. Nevéhez fűződik a helyi szintű klímaprogramok kidolgozásával és megvalósításával foglalkozó Klímabarát Települések Szövetségének megalakítása.

Páldy Anna közegészségtan-járványtan szakorvos, a Magyar Higiénikusok Társaságának elnöke, az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja az elmúlt húsz évben elsősorban a klímaváltozás és a levegőszennyezés egészséghatásait kutatta. Részt vett a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összeállításában, kidolgozta a hőhullámokkal kapcsolatos korai figyelmeztetőrendszert, továbbá az UV-riasztás szakmai alapjait.

Ferencz Zoltán közgazdász, politológus a Szociológiai Kutatóintézet tudományos munkatársaként több mint két évtizede foglalkozik környezetszociológiával, ezen belül a természeti katasztrófák kockázataival és az éghajlatváltozás hatásaival.

A tudós szerkesztők bíznak abban, hogy olvasóikat, a szakmai közönséget segíthetik abban, hogy meghozzák azokat a néha nehéz döntéseket, amelyekkel – másokkal együttműködésben, az egész élővilág egészségére is odafigyelve – meg tudják védeni saját maguk és szeretteik egészségét.

 

Az érdeklődők itt iratkozhatnak fel a hírlevélre.