Egymásnak ellentmondó környezetvédelmi célok fogságába került a budapesti Déli Körvasút-program. E vonalszakaszon található a magyar vasúthálózat legfontosabb Duna-hídja, a Déli összekötő vasúti híd, amelyen keresztül a folyót keresztező vasúti forgalom kilencvenöt százaléka halad. Már elkészült e híd harmadik pályája,
minden készen áll a Ferencvárositól a Kelenföldi pályaudvarig tartó szakasz háromvágányosra
bővítésére is.
Amellett, hogy ez a vasúti forgalom egyik legneuralgikusabb pontján növelné másfélszeresére az átbocsátást, a program részeként új megállókat, városi közlekedési csomópontokat is építenének,
Dél-Budapesten és az agglomerációban élő százezrek számára könnyítve és gyorsítva meg
a helyi és regionális közlekedést is.
A három vágányosra bővített Déli összekötő vasúti híd (mavcsoport.hu)
Megvan a szükséges pénz, a kivitelező, s megszületett a környezetvédelmi engedély is, amit azonban bíróságon támadtak meg környezetvédő civil szervezetek és a főváros – környezetvédelmi okokra hivatkozva. Mivelhogy az építkezés porral-zajjal, s fák kivágásával jár(na).
Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint az ország szempontjait nem írhatják felül fővárosi politikai csatározások. Ezért a kormány, az orosz–ukrán háborúra is hivatkozva, rendeletben katonai célúvá minősítette a stratégiai fontosságú beruházást.
