Georgia, vagy ahogy korábban ismertük, Grúzia az egyik legősibb keresztény ország. Örményországot követően már a IV. század első felében felvették a kereszténységet és az azóta eltelt hihetetlenül mozgalmas ezerhétszáz évben sikeresen meg is őrizték azt, mint államvallást. Ez önmagában is a csodával határos, hiszen függetlenségüknek sokszor kénytelenek voltak búcsút inteni a korai idők perzsa, arab és török invázióitól a tatár-mongol rombolásokon át, egészen a közelmúltig tartó orosz-szovjet beolvasztási kísérletekig.

Egyedülálló az épített örökség gazdagsága errefelé. A települések mai arculata ugyan szedett-vedett, de az ország történetében voltak aranykorszakok, ezekről az időkről mesélnek azok az építészeti emlékek, amelyek 1994 óta az UNESCO Világörökségi listáján szerepelnek. A kulturális kincsek között két-két helyszínnel szerepel a Krisztus előtti időkre visszanyúló történetiségű ősi főváros, Mtskheta/Mcheta és a középkori főváros, Kutaiszi, az épített örökséget gazdagítják Szvanéti régiójának ezeréves lakótornyai, amelyek a Nagy-Kaukázus tájaiba simulva lenyűgözőek. A természeti kategóriában 2021-ben lett világörökség a Fekete-tenger keleti partján húzódó kolkhiszi mocsarak és esőerdők csodája.

A Dzsvári, azaz a Szent Kereszt temploma

Az ősi főváros, Mtskheta/Mcheta közeli magaslatról lélegzetelállító kilátás nyílik az Aragvi és a Mtkvari folyó találkozásánál létrejött településre. Ezen a dombon épült a VI. és a VII. század fordulóján a Dzsvári, azaz a Szent Kereszt temploma. Az épületet körülvevő kolostorból mára csak romfalak maradtak, de a szépen restaurált kis templom évezredes üzeneteket hordoz. Borzongató belegondolni, hogy a körülbelül másfél évezredes templomban az 1700 éves liturgia szerint zajlanak a misék mind a mai napig. Hihetetlen a hely szelleme, valósággal tapintható a történelem.

Egy szépséges legenda szerint a mai templom helyén már a IV. században fatemplom állt, mivel Szent Nino ezen a helyen térítette meg III. Mirian királyt és feleségét. A szőlővesszőből font keresztet saját hajfonataival erősítette egybe, így alakult ki a kissé lekonyuló oldalszárú grúz kereszt.

Fényes karriert futottak be a Dzsvári típusú templomok a helyi építészettörténetben, mivel napjainkban is nagyjából ilyen szerkezeti megoldásokkal épülnek a kortárs templomok. A korai időkben, a IV–VI. században általában görögkereszt alaprajzú templomok születtek, a X. és a XII. század között ezeket felváltották a latinkereszt alaprajzú bazilikák. A Dzsvári-templom alaprajza úgy épül fel, hogy az oktogonális központi térhez négy karéjt illesztettek, és mind a négy sarokban egy-egy oldalkápolna található. A templomtér keresztkupolával fedett, a belső falak ekkoriban még festetlenek. Viszont ez az első templom, melyben számottevő domborművet láthatunk az épület homlokzatán.

A Mária Elszerenderedése-főtemplom oldalkápolnáját középkori freskó díszíti

Kutaiszi közelében, Dombra épült a középkori egységes Grúz Királyság egykori fővárosa, Kutaiszi közelében a Gelati kolostor. Alapítója a XII. század elején a Bagrationi/Bagratida-dinasztia egyik legnagyobb alakja, IV. Dávid király volt, aki az Építő ragadványnevet érdemelte ki kortársaitól. Uralkodása nagyívű felvirágzás kezdete volt. A kultúra, a tudomány és a művészet pártolásával dédunokája, Tamar királynő uralkodásának idején kibontakozott grúz protoreneszánsz időszakának is megágyazott.

Három templomával és az egykori Akadémia épületével hihetetlen nyugalmat áraszt a Gelati kolostor épületegyüttese. Középpontban áll a Mária Elszenderedése-főtemplom, belsejében a falakat és oldalkápolnákat teljes magasságban beborító, különböző korszakokból származó freskókkal és mozaikokkal.  A főtemplom mellett a XIII. és a XIV. században felépült a Szent Miklós- és a Szent György-templom. A keresztboltozatos főtemplom központi terében lévő freskókat ottjártamkor éppen restaurálták, ám láthatók voltak az oldalkápolnákban és a két kisebb templomban is teljes falfelületeket betöltő jelenetek.

A freskók gazdagsága visszarepít azokba az időkbe, amikor a még javarészt írástudatlan emberek nagyon is jól ismerték és értették a falra festett szentek életét és történetüket. Milyen kár, hogy kortársainak híján vannak ennek az ikonográfiai tudásnak! A Mária Elszenderedése-templom egyben Építő Dávid király nyughelye is. Az egykori uralkodóé, aki az Akadémia megalapításával jelentős tudományos központot hívott itt életre. Méltán nevezték akkoriban ezt a helyet „Új Athén”-nak vagy „Második Jeruzsálem”-nek. 

Borítókép: Gelati kolostor épületegyüttese Kutaiszi közelében. Fotók: Szigetvári Krisztián