Három nagyobb korszakra osztva ismertetik a kiállítás tablói az építkezés 1875-ös indulásától és 1883-as megépültétől a Várkert Bazár történetét, egyedülálló építészetének, drámai lepusztultságának és újjászületésének idejét, életének meghatározó pillanatait. Az időutazás mesél a születésről éppúgy, mint a legendás Ifjúsági Parkról, szól az elhagyatottságról és az restaurálásról, az azóta eltelt évtized eseményeiről.

A Várkert Bazár esti fényben

 

Ahogy az építész Ybl Miklós megálmodta, művészet és természet találkozásának, együttélésének színtere a Várkert Bazár.

Olyan különleges, ritka szépségű, nagyvonalú építészeti alkotás, amely egyidejűleg képes történelmi, kulturális és természetközeli élményt nyújtani. Ybl a palota kertjeinek lezárására tervezte az épületegyüttest, a legenda szerint Erzsébet királyné kedvéért.

A Várbazár közepén hat méter magas, árkádos üzletsor húzódott, két szélén három lakóépületben a királyi testőrséget és a szolgaszemélyzetet helyezték el. Szobrait Fessler Leó és Huszár Adolf, falfestményeit Than Mór és Scholtz Róbert készítette. 1883-tól öt éven át északi szárnyában működött a Budai Iparosnői Tanműhely, utóbb a Történeti Arcképcsarnok, majd a Magyar Királyi Női Festőiskola került ide. 1884-ben Strobl Alajos, a Mátyás-kút alkotója volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott magáénak, a következő évszázadban nyolcvan művész talált itt műteremre.

A budapesti Duna-part és a Várnegyed látképének világörökségi elismerésekor, 1987-ben a Várkert Bazár is világörökséggé vált, de alig tíz év múlva, 1996-ban már a legveszélyeztetettebb világörökségek ranglistáján találta magát.

Nem volt ebben semmi csoda, a második világháborúban súlyos károkat szenvedett kert- és épületegyüttes akkortájt funkció nélkül, elhagyatottan várt jobb időkre. A hatvanas évek elejétől ugyan fénykorát élte, amikor 1961-től a Budai Ifjúsági Park működött a területén, ám amikor kiderült, hogy életveszélyessé vált, ezért az épületegyüttesre 1984-ben lakat került.

A Neptun-kút a Gloriett épületében
Fotó: Wikimedia Commmons/Dennis Jarvis

 

Három évtizedes tetszhalál után, 2011-ben született kormányhatározat teljes műemléki felújításáról, az épületben új rendezvényterek létrehozásáról. Török és középkori kerámiákat, használati tárgyakat, ékszereket és fegyvereket is leltek itt a felújítás során a régészek. A terület északnyugati részén, a Várhegy oldalában hódoltság kori kőépületek maradványai, téglapadló és döngölt agyagpadló is előkerült. A Vízhordó-lépcsőtől délre fekvő rész a középkorban és a XVI. és XVII. században temetkezési helyül szolgált.

A Várkert Bazár északi területén a XVI. századtól a XVIII. század közepéig ágyúöntő műhelyek működtek.

A földmunkák során nyolc, török korból származó helyiség alapfalai kerültek elő, ahol valószínűleg Buda 1686-os visszafoglalása korából találtak több száz, faragott kő és öntött fém ágyúgolyót. A műhelyekre emlékeztet az Öntőház-udvarban, illetve a Lépcső-pavilonban az a Corten acél borítású fal is, melyben lyukak és stilizált ágyúgolyók sora helyezkedik el.

A Mesterektől élményekig – A Várkert Bazár történetei című kiállításhoz kísérőprogramok is kapcsolódnak. Lesz családi tárlatvezetés, április 27-én pedig századfordulós családi délután keretében élő történelmi játszóház várja majd az érdeklődőket az YBL6 Művészeti Térben. Május végén rendezik meg azt a háromnapos művészeti fesztivált, amely az újranyitás óta eltelt évtized kulturális sokszínűségét mutatja be.

Nyitókép: A Várkert Bazár Gloriett, 1890 körül
Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György