Akadt, aki örömmel fogadta egy újabb modern kori építészeti alkotás (a XX. század második fele szimbolikus épületének) pusztulását, mások úgy vélekedtek, a bontás fájó sebet ütne a városon.
Kétségtelen, annak idején a helyiek kétkedve figyelték az építkezést, ám idővel nemcsak megszokták, elfogadták, hanem megértették, megszerették Harmati János építész, Horváth István belsőépítész és Filippovits Ferenc vezető szerkezettervező művét.
Mi több, büszkék voltak a szinte szoborszerű házra, amely kubatúrájával, acélsodronyos szerkezetű tetőformájával, a városképben elfoglalt helyével, díszítőművészetével – oldalhomlokzatán Victor Vasarely kerámia ikermuráliájával, bent Szász Endre Hollóházán készült hatalmas porcelánfestményével –, Ölveczky Miklós tervezte színpadtechnikájával, no meg művészi munkájával, prózai előadásaival és a Győri Balett jelenlétével a település jelképe lett.
Victor Vasarely kerámia muráliája az épület oldalfalán
Hogy a teátrum épülete fölújításra szorul, az már a 2010-es években sem volt kétséges, 2018-ban ugyan lezajlott egy tervpályázat, nyertesek is voltak, ám úgy látszott, igazán egyik sem győzte meg a város vezetését. S akkor jött az új elgondolás, a bontás, az épület helyén „multifunkcionális” park, alatta (természetesen) háromszintes mélygarázs, a színház pedig egy kulturális központ részeként kerüljön ki a városközpontból. Ám ennek is több éve, most pedig a látványterven, amely a kövezetében megújuló, akadálymentesített, növényzetében is fölfrissülő II. János Pál pápa teret mutatja, kirajzolódik a színház jelenlegi homlokzata. Talán győz a józan ész, és a Győri Nemzeti Színház épülete életben maradhat.
Nyitókép: A Győri Nemzeti Színház épületét 1978 novemberében avatták
Fotók: Wikimédia Commons
