Aztán többszöri tulajdonosváltással újabb és újabb átalakításon ment át az épület, amely ma lepusztultságában is őrzi eredeti térszerkezetét, alapvető építészeti vonásait, díszítőfestéseinek maradványait. A második világháborút követő államosítás jegyében a házban bérlakásokat alakítottak ki, ám az elmúlt negyedszázadban üresen állt, súlyosan leromlott állapotát csak kisebb javításokkal és a tetőszerkezet felújításával igyekeztek orvosolni.
Sándor-palota, Esztergom, 1942.
Fotó: Ormos Imre Alapítvány/Fortepan
Ez a pályamű az épület, az épületszerkezet megőrzése (tehát nem bontása!), a városszerkezetben elfoglalt helyének és szerepének megtartása, a takarékosság és az adaptáció mellett tesz hitet.
A pályázat szól a fenntartható építészetről, az eredeti anyagok megtartásáról, a bontottak fölhasználásáról és a korszerű építőanyagok alkalmazásáról is.
A megújuló palota szomszédságában álló földszintes barokk épület pincéjét és földszintjét megtartva részleges emeletráépítéssel alakítják ki a kortárs kiállító- és irodai tereket. A ráépítés elfödi a meglévő tűzfalakat, oromfalakat, teljessé téve a két épület belső udvarainak rendezett környezetét. A pályázat lezárásával immár megkezdődhet az esztergomi Sándor-palota felújításának tervezési szakasza.
Nyitókép: A Sándor-palota a 2000-es évek elején