Az elmúlt hetekben az ellenzéki pártok és a holdudvarukba tartozó civil szervezetek összehangolt propagandahadjáratot indítottak a kínai Contemporary Amperex Technology Co. (CATL) cég Debrecenben, a kormánypárt vidéki fellegvárában felépíteni tervezett akkumulátorgyára ellen, kihasználva és gerjesztve a veszélyes anyagokat is használó üzemekkel szemben megnyilvánuló közismert lakossági félelmet és a kormányzati beruházásokat gyakran jellemző gátlástanul célratörő módszerek okozta elégedetlenséget.

A máskor érdektelenségbe fulladó, most tömegeket megmozgató és erőszakos jelenetekbe torkolló közmeghallgatások a szervezettség nyilvánvaló jegyeit

viselték magukon, látványos médiatálalást téve lehetővé, és szokatlan módon védekezésre kényszerítve a kormányoldalt. A CATL-beruházás ellenzői belefojtották a szót a kormányhivatal munkatársaiba, a „Hatalom a népé” feliratú transzparenst emeltek a magasba, az LMP jelen lévő aktivistái pedig gázálarcban tiltakoztak általában az akkumulátorgyár-építések ellen.

A hivatalok szakemberei próbálták (volna) szakmai mederben tartani a vitát, ám helyette ilyen hozzászólások hangzottak el: „A gyerekek fagyoskodnak az iskolákban, a nyugdíjasok 28 ezer forintból tengődnek, miközben az állam milliárdokat „tapsol” el olyan beruházásokra, amikből nem kér a nép”. A felszólalók kifogásolták a társadalmi párbeszéd hiányát (a közmeghallgatás egyébként e párbeszéd hivatalos aktusa).

„Miért állítanak kész tények elé? Miért nem adnak nekünk, magyar állampolgároknak választási lehetőséget?”

Egy felszólaló úgy ítélte meg, hogy a gyár meg fog épülni, miután a magyar állam 87 milliárd forinttal támogatta a beruházást, és ezt a pénzt nem hagyják veszni. „De ti fogjátok meginni a környezetszennyező beruházás levét!” A Momentum által megrendelt közvélemény-kutatás szerint

a debreceniek 64 százaléka a projekt káros hatásait jelentősebbnek gondolja a tőle várható haszonnál.

A témában kibontakozó sajtóvitában Győrffy Dóra közgazdász-professzor gazdasági érvekkel bírálta a debreceni beruházást, amely szerinte nem hazai kutatáson alapul, nem itthoni cégeknek jelent bevételt,

pusztán ázsiai országok idetelepítik az akkumulátorgyártásukat.

Honnan lesz munkaerő az épülő akkumulátorgyárakba? Debrecen szerinte már most munkaerőhiánnyal küzd. A kormány ezért folyamatosan lazítja a vendégmunkások alkalmazásának szabályait, s valójában az ő foglalkoztatásukhoz nyújt „elképesztő mértékű” munkahelyteremtő támogatást. A magyar állam „külföldi vállalatok számára importál külföldi vendégmunkásokat a magyar adófizetők pénzéből”.

Akkumulátorok az ASEAG 999 elektromos busz tetején (Wikipedia)

 

Farkas Beáta szegedi közgazdász professzor elvben látja értelmét a CATL-beruházásban is megtestesülő keleti nyitásnak, ha

az ázsiai tőkével olyan kelet-európai központot létesítünk, amely a német járműgyártás és az ázsiai ipar közötti kapcsolódási pontot teremti meg.

Ez a követelmény teljesülni látszik, hiszen a tervezett üzem nemcsak a Debrecenben már javában épülő BMW-gyárban készíteni tervezett elektromos autók számára készít majd akkumulátorokat, hanem a Mercedes-Benz is a napokban erősítette meg stratégiai együttműködését a CATL céggel. Farkas Beáta ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a pozitív gazdasági hatáshoz sok egyéb feltételnek is teljesülnie kellene, például annak a régi szándéknak is végre meg kellene valósulnia, hogy

a magyar beszállítók feljebb lépjenek az értékláncban.

Győrffy Dóra ellenben arra az ellentmondásra mutat rá, hogy miközben „százmilliárdos tételekben adják az állami forrásokat” ezekhez a beruházásokhoz, az egyik legsikeresebb magyar tulajdonú multinacionális cég, a Richter tavaly decemberben egy különadót kapott a nyakába, amely alapján árbevételének nyolc százalékát elvonja az állam. „Vagyis

a sikeres, magas hozzáadott értékű, hazai munkahelyekre épülő magyar társaságtól elvesznek pénzt, az adóforintjainkból viszont támogatnak olyan ázsiai tulajdonú akkumulátorgyárakat,

ahol nem magyarok dolgoznak, nem magyar a fejlesztés, ráadásul maga a beruházás környezetpusztító”.

A környezeti aggodalmak főként az akkumulátorgyártás jelentős vízigényével függenek össze, ami a kritikusok szerint a nagy folyóktól távoli Debrecenben nehezen elégíthető ki. A helyi vízügyi szakemberek azonban nem látják megalapozottnak ezeket az aggodalmakat, miután a város korábban jelentős, nagy vízigényű élelmiszeriparának zsugorodásával a

vízfogyasztás mára a felére csökkent, miközben a kapacitások változatlanul rendelkezésre állnak.

Ráadásul technológiai vízként nincs szükség tiszta ivóvízre, azt jelentős részben ki lehet és a tervek szerint ki is fogják váltani „szürkevízzel”, vagyis a város tisztított szennyvizével.

A zöld szervezetek aggodalmukat fejezték ki az idővel

veszélyes hulladékká váló akkumulátorok okozta potenciális környezeti problémák

miatt is. A CATL ez ügyben bejelentette, hogy az akkumulátorok újrahasznosítására összpontosítva stratégiai együttműködési megállapodást kötött a BASF-fel, ami hozzájárul a körkörös gazdasághoz és mindkét vállalat globális szén-dioxid-semlegességi céljainak eléréséhez.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal szerint a beruházás ügyében lefolytatott, az eddigi egyik legalaposabb engedélyezési eljárás garantálja, hogy a beruházásnak a legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie. A talaj, a levegő, a természet, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írtak elő, s több esetben

a jogszabályokban meghatározottnál szigorúbb határértékek betartását és gyakoribb ellenőrzéseket

írták elő. A CATL hangsúlyozza, hogy a termelést zárt, szigetelt épületekben végzik, olyan technológiai és műszaki feltételek mellett, amelyek megakadályozzák, hogy a munkavállalók és a lakosság környezet-egészségügyi kockázatoknak legyenek kitéve. Mindezt a telephelyen bevezetendő ISO 14001 környezetvédelmi irányítási rendszert fogja garantálni.

A Nissan Leaf akkumulátorai (Wikipedia, Fotó: H. Kashioka)

Dömötör Csaba államtitkár az első ránézésre környezetvédelminek tűnő vitát valójában egy élesedő gazdasági verseny magyarországi leágazásának tartja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a CATL ugyanilyen akkumulátorgyárat épített Türingiában, ahol a szocialisták és a zöldek kormányoznak.

Ami tehát tiszta energiát, jövőt, munkahelyeket jelent Németországban, arra miért mondják azt, hogy környezetpusztító Debrecenben?

Lánczi Tamás politológus szerint az akkumulátorgyárakkal rendelkező országok a jövőben stratégiai előnybe kerülnek, miután 2035-től az Európai Unióban csak e-autót fognak újonnan üzembe helyezni, így óriási igény lesz akkumulátorokra.

„Aki zöld technológiát akar, annak akarnia kell az akkumulátorokat”. Ezt mindenki érti külföldön

és itthon is, ám „külföldön sokak szemét csípi”, hogy Magyarország nem az első ilyen beruházást hozza el. Elindult egy harc azért, hogy ezeket a gyárakat ne hazánkban építsék fel, Németországban keményen lobbiznak azért, hogy a magyar beruházások inkább náluk épüljenek fel.

A tiltakozó akciók látványosnak ígérkező csúcspontja, a parlamenti bizottsági vita azonban nem várt fordulatot hozott: a legjelentősebb hazai környezetvédő civil szervezetek közül a WWF és a Greenpeace képviselői is elvi támogatásukról biztosították

a városi közlekedés zöldítésében nélkülözhetetlennek tartott akkumulátorgyártást,

és csak a megvalósítás módját, főként a hatásvizsgálatok elégtelen voltát tették kritika tárgyává. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője szerint a Greenpeace az elektromobilitás és a zöld járművek támogatója, mert enélkül a párizsi klímacélok tarthatatlanok. A probléma az, hogy Magyarországra túl sok akkukapacitást terveznek, és ezt nem bírja el a környezet. Hiányolta a vizek újrahasznosítására vonatkozó terveket, és szorgalmazta, hogy az iparfejlesztés barnamezős beruházások formájában történjen.

Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője szerint

Magyarországon kívül egész Európában kiállnak az elektromos autókhoz nélkülözhetetlen akkumulátor gyártása mellett,

mert az évente tízezrek életét követelő környezetszennyező városi járművek kiváltása prioritást élvez. Magyarország fontos szerepet játszhatna a kutatás-fejlesztés területén is, ehhez megvan a tudása.

Dedák Dalma azt tartja problémának, hogy a 2030-ig szóló Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia nem tér ki a környezeti értékelésre, amit pótolni kell, hogy lássuk például,

van-e elég áram és víz a beruházásokhoz, és hogyan alakul a termőföld-felhasználás.

Minderről országos társadalmi vitát kell tartani. „Senki nem ellensége Magyarország fejlődésének, az akkugyárak megfelelő feltételek és vizsgálatok mellett jól kialakíthatók”.

 

Nyitókép: A Mercedes-Benz megerősíti együttműködését az akkumulátor ellátásban a CATL csoporttal (group-media.mercedes-benz.com)