A kormány a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztossá nevezte ki Czepek Gábort, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát, akinek kiemelt feladata lesz, hogy
megkísérelje a bősi erőmű több évtizede rendezetlen ügyeinek kompromisszumos lezárását.
Magyarország 1989-ben környezetvédelmi okokból – a hágai nemzetközi bíróság 1997-ben született ítélete szerint jogtalanul – felbontotta a bős–nagymarosi erőműrendszer közös megépítéséről kötött államközi szerződést.
Kilátás a bősi vízierőmű tornyából (Wikipedia)
Mivel a vízkormányzás a magyar oldalon lévő dunakiliti duzzasztóval történt volna, ez megakadályozta a bősi erőmű működtetését is. Az akkori Csehszlovákia ezért – a hágai bíróság szerint szintén jogtalanul –
saját területén elterelte a Dunát, megfosztva a magyar oldalon lévő Szigetközt természetes vízpótlásától,
ami ökológiai katasztrófát okozott.
A kiszáradó Szigetköz a kilencvenes években (Fotó: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság)
Az ideiglenes vízpótlásról és a vízhozamokról 1995-ben kötött magyar–szlovák megállapodással a természeti károkat részben sikerült mérsékelni, azonban
hazánk azóta sem kapja meg a vízhozam nekünk járó felét, nem részesül a termelt áramból,
és nem került sor a felek közötti elszámolásra sem. A magyar kormány reményei szerint a kölcsönös egymásra utaltság és a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulása jó alapot teremthet a régóta időszerű megállapodásnak.
Nyitókép: a Duna vizét elterelő dunacsúnyi duzzasztó (vvb.sk)
