Az üvegházhatású gázok elleni harc újra felértékelte a működése során karbonsemleges atomenergiát. Alekszandr Kozlov orosz környezetvédelmi miniszter azzal a kinyilvánított szándékkal érkezett a glasgow-i klímacsúcsra, hogy az erdők és a vízerőművek mellett atomerőműveiket is zöld projektként ismertesse el. Nem maradt egyedül: Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter kormánya nevében létfontosságúnak minősítette az atomenergiát a klímaváltozás elleni küzdelemben.

S hogy az Európai Unió se maradjon ki a felbuzdulásból, Emmanuel Macron francia elnök a klímacsúcs időszakát tartotta a legalkalmasabbnak, hogy bejelentse:

Franciaország több évtizedes szünet után új atomreaktorokat épít,

hogy még határozottabban tudjon küzdeni a 2050-es klímacél érdekében. Kína meg India különösebb felhajtás nélkül gőzerővel építi az újabb nukleáris blokkokat.

Németország egyre magányosabbá válik eltökélt atomenergia-ellenességével. Még az Európai Bizottság német kereszténydemokrata elnöke, Ursula von der Leyen is úgy nyilatkozott, hogy a megújuló energia hasznosítása mellett szükség van olyan stabil forrásokra is, mint az atomenergia. És persze az átmenet idején a földgáz is nélkülözhetetlen, tette hozzá a németek megnyugtatására, akik számára atomerőműveik küszöbön álló, s szénerőműveik tervezett leállítása miatt a gázerőművek létfontosságúak.

Az Unióban lassan érik a nagy kompromisszum. Az ideológiai megfontolásokat legyőzheti az élni és élni hagyni pragmatizmusa, s

az Európai Bizottság jó eséllyel zöld technológiaként ismeri majd el az atomerőműveket is, meg a földgázt is.

Az előbbit nulla széndioxid-kibocsátása miatt és veszélyessége ellenére, az utóbbit azért, mert nem karbonsemleges ugyan, de kevésbé káros a klímára, mint a ma még széles körben használt barnaszén. Legfőképpen pedig azért, mert a pénzügyi forrásoknak a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek felé áramlását szolgáló fenntartható pénzügyi taxonómia-rendelet elfogadásához mindkét tábor támogatására szükség van. Ami e rendeletbe bekerül, az számíthat az EU célzott zöldforrásaira, ami kimarad, az nem.

Svenja Schulze német környezetvédelmi miniszter ugyan négy másik atomenergia-ellenes tagállam nevében az Európai Bizottságnak írt levelében az atomenergia kihagyását kérte a zöld pénzügyi taxonómiából, a franciák vezette atomenergia-párti tábor kezében azonban komoly ütőkártya, hogy a Közös Kutatóközpont (JRC), az Európai Bizottság tudományos testülete egyértelműen a nukleáris energia fenntarthatósága mellett foglalt állást. A kutatóközpont szerint az elemzések nem tártak fel tudományos alapú bizonyítékokat arra nézve, hogy az atomenergia jobban károsítja az emberi egészséget vagy a környezetet, mint más villamosenergia-termelési technológiák.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerint Franciaország harcolni fog az atomenergia dekarbonizált energiaforrásként való elismeréséért. Németország ellenben a földgáz átmeneti dekarbonizációs technológiaként való elismerésének egyik legnagyobb támogatója, ezért lenne kézenfekvő, ha kompromisszumként mindkét vitatott energiaforrás megkapná a fenntartható besorolást.

Románia, az atomenergia-párti tábor oszlopos tagja szintén a glasgow-i csúcsra időzítette az amerikaiakkal már régebben tervezett nagy atomüzlet nyélbe ütését. Klaus Iohannis román elnök John Kerry amerikai klímaügyi különmegbízottal folytatott megbeszélését követően bejelentették

tizenkét kisebb kapacitású, önállóan is üzemelni képes, moduláris atomreaktor Romániába telepítését,

hogy 2032-ig fokozatosan kivezethessék a szénalapú áramtermelést. Virgil-Daniel Popescu energiaügyi miniszter amerikai partnerével alá is írta a szerződést, amely alapján Románia részt venne a gyártásban, illetve a szakemberek képzésében is, elősegítve az új technológia meghonosítását a térség más országaiban is.

A meghonosítás azonban még másutt sem indult el; ilyen típusú atomreaktorok ugyanis még a világos sehol nem üzemelnek. Amerikában sem. Kifejlesztőjük, a NuScale Power nevű cég ugyanis alig egy éve, 2020 szeptemberében kapta meg az Egyesült Államok nukleáris biztonsági hatóságának engedélyét a kisebb kapacitású, önállóan is üzemelni képes, SMR-technológiával működő erőművek építésére. Ennek ellenére az amerikai külügyminisztériummal közösen már 2019 óta lobbizik a romániai hatóságoknál a projekt befogadása érdekében.

A román állam tulajdonában lévő Nuclearelectrica atomenergia-társaság már 2019-ben, egy évvel a technológia engedélyezése előtt megállapodott a NuScale Powerrel, s 1,27 millió dolláros vissza nem térítendő támogatást kapott 12 kiskapacitású nukleáris moduláris reaktor romániai működési helyszínének megtalálására. Aprópénz ez ahhoz a 450 millió dollárhoz képest, amit az amerikai energiaügyi minisztérium a NuScale Powernek juttatott.

A Greenpeace bírálja a szerződést, rámutatva, hogy

Románia egy kellően nem tesztelt nukleáris technológia kísérleti terepévé válik.

Adrian Onciu román újságíró szerint az amerikaiak elindíthatták volna a projektet egy Arizona állambeli sivatagban is, mégis jónak látták több ezer kilométer távolságra, Romániáig eljönni. Az amerikai külügyminisztérium nem a stratégiai partnerség kedvéért hozza ide a 12 nukleáris minireaktort, inkább sokkal pragmatikusabb célból.

A nagyhatalmak az új technológiákat a kockázatok miatt általában harmadrangú országokon tesztelik. Senki nem tudhatja, mennyire fog jól működni az új nukleáris technológia, csupán néhány évvel az elindítása után. Ha sikeres lesz, a NuScale és közvetve az Egyesült Államok óriási hasznot fog bezsebelni, tekintetbe véve az új Green Deal projekteket és az energetikai válságot.

Onciu Klaus Iohannis elnököt bírálja, amiért egy hangot sem ejtett a lehetséges veszélyekről, nyilatkozata csak az együttműködés várható előnyeit emelte ki. Iohannis szerinte valószínűleg még reménykedik egy magas rangú funkcióban Brüsszelben vagy a NATO-nál. S feltűnőnek tartja, hogy bár nagyon erős a kísértés, hogy ott üssenek Iohannison, ahol a legjobban fáj, a romániai sajtó mégis kizárólag semleges vagy dicsérő hangnemben tárgyalta az ügyet.

Virgil Popescu jelenlegi energiaügyi miniszterrel ellentétben elődje, Răzvan Nicolescu 2019-ben határozottan ellenezte, hogy Románia új nukleáris technológiák kísérleti terepe legyen.

„Soha nem fogom támogatni, hogy hazánkban olyan nukleáris technológiákat működtessenek, amelyek még fejlesztési/tesztelési fázisban vannak.”

„Miután megépítenek néhány ilyen reaktort a gyártó országban, és azok működnek egy ideig, mi is komolyan elgondolkodhatunk egy ilyen lehetőségen.” Nicolescu miniszter, „véletlenül vagy sem”, ezután hirtelen távozott a kormányból.

Onciu szerint Románia nem banánköztársaság, amely csak arra jó, hogy gyógyszereket, kísérleti vakcinákat és mindenféle innovatív, de a lakosságra vagy a környezetre káros terméket teszteljenek rajta.