Szigorította a légszennyezési határértékekre vonatkozó irányelveit az Egészségügyi Világszervezet. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató szerint új irányelveik bizonyítékokon alapuló gyakorlati eszköz a levegő minőségének javítására. A szigorításra azért volt szükség, mert az újabb vizsgálatok szerint a rossz levegőminőség az eddig feltételezettnél is jóval károsabb az emberi szervezetre. Az új irányelvek alapján a WHO 10-ről 5 mikrogram/m3-re csökkentette a levegőben lévő szállópor (PM2.5) éves célértékét, a PM10 frakcióét pedig 20 mikrogrammról 15-re. A levegő nitrogén-dioxid szennyezettségére a jelenlegi éves 40 mikrogram/m3 helyett 10 mikrogramm/m3 célértéket határozott meg. A WHO közleménye szerint világszerte a PM2.5-höz köthető halálozás nyolcvan százaléka elkerülhető lenne, ha a légszennyezési határértékeket a javasolt új irányelvek alapján csökkentenék.

A Levegő Munkacsoport üdvözli az új ajánlásokat, amelyek célja az emberi egészség, a környezet és az éghajlat védelme. Emlékeztetnek ugyanakkor arra, hogy az Európai Unió, így Magyarország előírásai is még a WHO eddigi javaslatánál is enyhébbek. A magyar Alaptörvény XI. cikk (1) szerint „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”. A tiszta levegő tehát, mint egészségünk egyik alapfeltétele alapvető emberi jog. Miután a légszennyezettséghez évente tizenháromezer korai halál és egymillió megbetegedés köthető, haladéktalanul el kell kezdeni a valóban hatásos intézkedések megvalósítását.

A munkacsoport elnöke, Lukács András az Országút érdeklődésére hangsúlyozta, hogy az említett

veszélyes levegőszennyező anyagok esetén nem létezik olyan határérték, ami alatt egészségügyi kockázat ne jelentkezne,

legfeljebb ez a kockázat kisebb mértékű. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a szennyezés jellege országonként jelentősen eltérő lehet. Egy konkrétan mért PMx szennyezés Nyugat-Európában jellemzően kisebb egészségügyi kockázatot jelenthet, mint térségünk országaiban sok helyütt, ahol széles körben elterjedt a lakossági tüzelésben a szennyezett fa, sőt akár a műanyag és egyéb hulladék égetése is. Ennek során ugyanis akár ezerszer mérgezőbb vegyületek is a levegőbe kerülnek, mint a fatüzelés esetén. Budapesten például az ilyen anyagok a PM10 mennyiségének mintegy öt százalékát teszik ki, azonban a mérgező hatásuk összesen százszor akkora is lehet, mint a többi, kilencvenöt százalékot kitevő részecskéké.

A szálló por annál veszélyesebb, minél kisebb a szemcsemérete, mert ezek akár a sejtekbe is képesek behatolni, molekuláris szinten károsítva azok működését. Lukács András szerint ez különösen a szennyező forrás közelében, például a nagy forgalmú utak mentén jelent többletkockázatot.

A motorizáció azonban annyira beleépült mindennapi életünkbe, és annyira meghatározó a gazdaságban is,

hogy a politikai döntéshozók nehezen tudják rászánni magukat olyan, egészségügyi szempontból szükséges korlátozásokra és szigorításokra, amelyek csak életmódváltással vagy gazdasági szerkezetátalakítással lennének keresztülvihetők.

Az Európai Bizottság a WHO ajánlásai alapján foglalkozik ugyan az ajánlott határértékek szigorításával, a végső szót azonban ezekről azoknak a tagállamoknak kell kimondaniuk, amelyek közül tucatnyian a jelenlegi értékek teljesítésére sem képesek, s emiatt kötelezettségszegési eljárás is indult ellenük. Ezen országok közé tartozik hazánk is, esetünkben az eljárás már odáig jutott, hogy a kötelezettségszegés tényét az Európai Bíróság is kimondta. A politika logikája alapján voltaképpen érthető, hogy azok a döntéshozók, akiknek komoly problémáik vannak a hatályos rendelkezések teljesítésével is, nehezen vehetők rá további szigorításokra. Az új tudományos eredmények alapján kiadott WHO-ajánlások ugyanakkor hozzájárulhatnak, hogy az egészség szempontjait ne írhassák mindig felül egyesek rövid távú gazdasági érdekei.