A kilencven tagot számláló Nemzetgyűlés 88 képviselőjét pártlistás rendszerben választják. Két képviselőt, a két autochton szlovéniai kisebbségi közösség, a magyar és az olasz juttat az alsóházba. Mindkét kisebbség tagjai szavazhatnak pártlistára és saját közösségük jelöltjére is, így tulajdonképpen két szavazattal is bírnak. A magyar és az olasz képviselő vétójoggal rendelkezik azon törvényjavaslatok elfogadásának folyamatában, amelyekről úgy vélik, hátrányosan érintenék saját közösségüket. A szlovéniai magyarokat továbbra is Horváth Ferenc képviseli, aki a korábbi ciklusban is képviselőjük volt.
A választás azonban a fenti száraz tényeknél izgalmasabb lehetett, hiszen már a választási kampány is parázs vitákat hozott. A két legesélyesebb párt színeiben két teljesen eltérő személyiség és szervezet küzdött egymással. Janez Janša és pártja, a Szlovén Demokrata Párt az önálló Szlovénia sokszoros miniszterelnökeként és kormánypártjaként az elmúlt kormányzati ciklusban elért eredményeket hangsúlyozta. Óriásplakátjaikon is hirdették: „Az eredmények magukért beszélnek.” Velük szemben egy teljesen új párt, a Szabadság Mozgalom szerveződött az elmúlt években egy a pártpolitikában tulajdonképpen homo novusnak számító személyiség, Robert Golob irányításával. Az előzetes latolgatások nem szóltak arról, hogy bármelyikük is a kormányzáshoz szükséges többséget szerez, fej-fej melletti eredményre számítottak, de a legtöbb vélemény szerint Janšának volt jó esélye, hogy szövetségesével, a konzervatív Új Szlovénia párttal többséget szerezzen, de a Szabadság Mozgalom és baloldali szövetségesei is biztató kilátásokkal indulhattak.
Az 1,7 millió szlovén választópolgár majdnem hetven százaléka járult az urnákhoz. Ez a meglepően magas arány (az előző választáson ötven százalék volt), fel is borította a papírformát. A Szabadság Mozgalom 41 képviselője a vártnál sokkal jobb eredmény, a Szlovén Demokrata Pártnak pedig hiába lett a korábbinál több, 27 képviselője, a választások után gyakorlatilag semmi esélye sem volt a kormányzás folytatására. Borut Pahor köztársasági elnök az eredmények megismerését követően, annak megfelelően szinte azonnal fel is kérte Robert Golobot a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére, amelyek meg is indultak a Golob által már a választások éjszakáján lehetséges partnerként megnevezett szociáldemokratákkal.
A választási eredmények értékelése során több szempont is felmerült. Egyrészt a kormány kommunikációs hibái, másrészt az, hogy Golob újonnan alapított mozgalma sikeresen szólította meg az elégedetlen választópolgárokat, és keltette fel bennük a választási kedvet is. Paradox eredménye a választásnak, hogy bár látszólag a baloldal megerősödését jelentené, a baloldal mégis komoly veszteségeket is szenvedett, két jelentős, korábbi miniszterelnökök által vezetett baloldali párt nem érte el a bejutási küszöbhöz szükséges eredményt, szavazóik valószínűleg Golob mozgalmához pártoltak.
A szlovén szabályok értelmében gyors kormányalakításra lehet számítani, hiszen az új parlamentnek legkésőbb hét napon belül szavaznia kell a miniszterelnök személyéről.

Borítókép: Férfi sétál el egy választási plakát előtt Ljubljana központjában 2022. április 21-én. Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat