A nem végleges adatok alapján a Szerb Haladó Párt (SNS) az előrejelzéseknél jobb, 46,72 százalékos eredményt elérve abszolút többséget szerzett a parlamenti választásokon,

az eddigi 120 helyett 128 képviselője lesz a 250 tagú képviselőházban, így akár egyedül is kormányozhat.

A májusi iskolai lövöldözéseket követő tüntetések nyomán tizenegy pártból létrehozott, a korrupció megszüntetését, átláthatóbb kormányzást, a demokratikus intézményrendszer erősítését szorgalmazó közös ellenzéki lista, a Szerbia az erőszak ellen

23,56 százalékkal 65 mandátumra számíthat.

Harmadik lett 6,56 százalékkal a kisebbik koalíciós párt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), amelynek támogatottsága az utóbbi években tíz százalék körül mozgott. Ivica Dačić pártelnök lesújtónak nevezte az eredményt, és kész lemondani pártja vezetéséről.

Radomir Lazović, a Szerbia az erőszak ellen vezetője a szerb Parlamentben (Wikipédia)

 

A szavazatok öt százalékával 13 mandátumot szerezhet az egykori demokrata pártból alakult, nemzeti konzervatív, monarchista Nemzeti Demokratikus Alternatíva Mozgalom (NADA, a szerb betűszó jelentése Remény). Szintén 13 képviselőre számíthat 4,8 százalékos eredményével a Mi, a nép hangja párt, amelynek vezetője, Branimir Nestorović gyermekorvos a koronavírus-járvány során oltásellenes nézeteivel vált ismertté. A radikális jobboldali Dveri nem került be, és nem sikerült visszajutnia az Európai Unió helyett a BRICS-csoporthoz való csatlakozás mellett kampányoló Vojislav Šešelj radikálisainak sem, annak ellenére, hogy a bejutási küszöböt 2020-ban ötről három százalékra csökkentették.

Branimir Nestorović, a Mi, a nép hangja vezetője (a politikus Facebook-oldaláról)

 

A nemzeti kisebbségekre azonban ez a küszöb sem vonatkozik; a kisebbségi párt annyi képviselői helyet szerez, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot eléri. Ilyen módon a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) hat, a bosnyák kisebbségnek három, az albánoknak két képviselője lesz. A magyarság számának jelentős csökkenése ellenére a másfél éve tartott választáshoz képest

az VMSZ kétezerrel növelni is tudta szavazói számát, így öt helyett hat mandátumhoz jutott.

Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke (vmsz.org.rs)

 

A vajdasági tartományi választáson az SNS a voksok 47,33 százalékát, a Szerbia az erőszak ellen a 21,88 százalékát, a VMSZ a 6,33 százalékát, az SPS az 5,09 százalékát, míg a Remény koalíció az 5,15 százalékát szerezte meg.

A nem végleges hivatalos adatok szerint ez önkormányzati választáson Belgrádban is a Szerb Haladó Párt győzött a szavazatok 39,34 százalékával, míg a Szerbia az erőszak ellen 32,17 százalékot kapott.

A baloldali összefogás azonban

választási csalással vádolja az SNS-t. Az ellenzék szerint negyvenezer boszniai szerbet buszoztattak Belgrádba,

akik életvitelszerűen nem élnek a szerb fővárosban, ezért szerintük nem kaphattak volna belgrádi lakcímet.

A szerb állam az utóbbi időben negyvenezer új belgrádi lakcímkártyát adott ki. A hatalom szerint nem tilos szervezetten érkezni a választásra és szavazni, ha egyébként szerepelnek a szavazói névjegyzékben. A szavazásra jogosult százhúszezer koszovói kénytelen Szerbiába utazni, mert a koszovói kormány nem engedi, hogy a területén szerbiai választásokat tartsanak.

Egy korábbi ellenzéki tiltakozás Belgrádban (Wikipédia)

 

Az ellenzék tiltakozó demonstrációt tartott a választási bizottság épülete előtt, és a belgrádi választások megismétlését követeli. Aleksandar Vučić szerint

a Mi, a nép hangja lehet a mérleg nyelve, Nestorović azonban közölte, hogy egyik oldalt sem kívánja támogatni.

Vučić szerint ebben az esetben a belgrádi választásokat meg kell ismételni.

Miroslav Aleksić ellenzéki vezető közölte: nem fogadják el az eredményeket, mert nem demokratikus és tisztességes választásokon születtek. Vladimir Dimitrijević, a Köztársasági Választási Bizottság elnöke abszurdnak és alaptalannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint súlyosabb választási vétségek történtek. A választásokat azok a

választóbizottságok bonyolították le minden szavazóhelyen, amelyekben a listaállító pártok képviselői is helyet kaptak,

összesen közel százötvenezren.

Sebők Róbert, az ellenzéki Szabadság és Igazságosság Párt szabadkai bizottságának elnöke köszönetet mondott a választási ellenőröknek, akik a szavazóhelyeken a kora reggeli óráktól kezdve vigyáztak a választási eredményekre.

Reinhold Lopatka, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelési missziójának koordinátora úgy értékelte, hogy

a választásokat technikailag jól bonyolították le, a szavazók számára megfelelő politikai alternatívákat biztosítottak,

ugyanakkor a kampány során a szerb elnök jelenléte dominált. Albert Jónsson nagykövet, az EBESZ keretében működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) megfigyelő missziójának vezetője szerint a kampányban általában tiszteletben tartották a szólásszabadságot és a gyülekezési jogot, ám aggodalomra adott okot, hogy

sokszor nyomás nehezedett a közszférában dolgozókra, a tömegtájékoztatási eszközöket pedig gyakran elfogult és éles retorika jellemezte.

Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa arra emlékeztet, hogy a Szerb Haladó Pártnak több mint 700 ezer tagja van egy olyan országban, amelynek az összlakossága körülbelül 6,5 millió. Egy ekkora méretű, jól megszervezett hálózattal viszonylag jól fel tudják építeni magukat a választásokra, miközben a korábban bejelentett fizetés- és nyugdíjemelések első részleteit is mostanában kezdték folyósítani. A haladópárti választók nem feltétlenül a választási programra, hanem nagyrészt Vučić személyére szavaznak; benne bíznak.

Aleksandar Vučić szerint a választások eredményéből kiderült, hogy

a lakosok biztonságot szeretnének, és azt meg is fogják kapni.

Palusek Erik szerint a szerb ellenzék soraiban egyelőre nincsenek ilyen meghatározó, ennyire jól felépített, karizmatikusnak ható arcok, az ellenzék most próbálja önmagát felépíteni.

 

Nyitókép: Aleksandar Vučić hívei körében (a politikus Facebook-oldaláról)